Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Virágh Ferenc: A honismereti szakkör és a sokoldalúság

A HONISMERETI SZAKKÖR ÉS A SOKOLDALÚSÁG Az iskolareform pedagógiai gyakorlata számos új lehetőséget tárt fel a sokoldalúan képzett ifjúság nevelése érdekében. E lehetőségek között külön figyelmet érdemel a középiskolai honismereti szakkör. A honismeret fogalma is az utóbbi években ver gyökeret az oktatás és a nevelés szókincs-világában: a szűkebb haza, a szülőföld földrajzi, történeti, irodalmi, néprajzi stb. ismeretanyagával azonos. Az ország különböző részeiben szétszórtan folyt honismereti szakköri kezdeményezések történetében új fejezet kezdődött 1967. január elején, amikor a Művelődésügyi Minisztérium és a szakköri mozgalom társadalmasítását képviselő szervek: a KISZ KB, a Népművelési Intézet, illetve a Hazafias Népfront Országos Titkársága összehívta Kalocsára a szakkörvezetők első országos tanácskozását. Ez a körülmény időszerűvé teszi az úttörőnek mondható békéscsabai gimnáziumi szakkör hét éves vezetése közben szerzett elvi és vezetés-módszerbeli ismeretek összefoglalását. A békéscsabai szakkör váltott „generációk '-kal, hét év alatt negyven helyi és tájtörténeti témát dolgozott fel csoportos munkamegosztáson nyugvó kutatás eredményeképpen. A dolgozatok részben a szakkör „Békéscsabai ifjúság és élet" című kiadványainak három számában jelentek meg, részben sikeres pályaműként szerepeltek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken és a gyulai, tájjellegű, középiskolás szellemi vetélkedőn, az Erkel Diákfesztiválon. Tehát olyan leíró-szintű közhasznú tevékenységet folytattak a középiskolások a honismereti ismeretgyűjtés jegyében, amelyre biztosan támaszkodhat a szintetizáló továbbkutatás. A szakköri keretben megoldott témák sorából kirajzolódik egy városnak és környékének főleg a felszabadulás utáni története: Adalékok Kétsoprony történetéhez, különös tekintettel a termelőszövetkezetek gépesültségi fokára; Adalékok a békéscsabai földosztás történetéhez; Visszaemlékezések a békéscsabai termelőszövetkezetek szervezésének éveiből; Árutermelés a Gerlai Magvető Tsz-ben (1963—1965); Munkaerőtoborzás a békéscsabai üzemekben; A sütőipar centralizációja Békéscsabán; Üj létesítményünk, a békéscsabai hűtőház; A Békéscsabai Konzervgyár munkájának hatása a vidék gazdasági, társadalmi életére; Közművesítés Békéscsabán; Virágmag-termelés és pézsmavadászat Békéscsabán; Megfigyelések Békéscsaba időjárásáról; Árvizek Békés megyében, 1966. A Békéscsaba-vidéki parasztcsaládok története a századfordulótól napjainkig; Az agrárszocialista mozgalom veteránjainak visszaemlékezéseiből; A békéscsabai Achim-hagyományokról; A Magyar Tanácsköztársaság békéscsabai története a visszaemlékezések tükrében ; Politikai érdekű gyülekezőhelyek és sztrájktanyák Békéscsabán az ellenforradalmi korszakban; Internacionalista hősök és harcosok Békés megyében (1917—1944); 86