Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Balogh Ferenc: Vázlat a békéscsabai Megyei Könyvtár történetéhez

VÁZLAT A BÉKÉSCSABAI MEGYEI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉHEZ Békéscsabán egy nyilvános könyvtár létrehozásának gondolata 1899-ben merült fel, ám a Múzeum Egyesület tevékenysége nyomán csak 1913-tól állt a közönség rendelkezésére. A felszabadulásig mintegy ötezer kötetnyi könyv volt a városi könyvtár birtokában. Ez az állomány 1945-ben Féja Géza szorgos munkálkodása folytán jelentősen gyarapodott a gazdátlanná vált köz- és magángyűjtemények anyagával. Azonban az alig észlelhető költségvetési előirányzatok miatt a könyvek száma nem növekedett kívánt mértékben. Időközben a Központi Technológiai Könyvtár kétezer kötetes műszaki fiókkönyvtárt nyitott Miklós István kezelésében. Ez időszak legjelentősebb könyvtári tevékenysége a községi és tanyai vándorkönyvtárak telepítése volt, melynek felügyeleti szerveként 1949-ben alakult meg a Körzeti Könyvtár, Lipták Pál vezetésével, ki mindmáig Békés megye könyvtárügyének irányítója. Az új könyvtár rövid idő alatt több könyvvel rendelkezett, mint a másik kettő együttvéve; 1950-ben 20 000, 1951-ben 35 000 kötetet számlált. E három önálló intézmény összevonásából jött létre 1952. március 9-én a Megyei Könyvtár, az ország első ilyen jellegű intézménye. A Körös-csatorna partján álló polgármesteri lakást és szomszédos épületét könyvtári célra úgy alakították át, hogy a szocialista fejlődés minden igényét kielégíthesse. Feladatait két fő területen kellett megoldania: a) közvetlen olvasószolgálati tevékenység ellátása, kölcsönzés, kézikönyvek és folyóiratok olvastatása; ezzel egyidejűleg a szükségletek jobb kielégítését szolgáló fiókkönyvtárak létesítése, b) a megye területén levő könyvtárhálózat irányítása és ellenőrzése, valamint a járási és községi könyvtárak módszertani segítése. A Megyei Könyvtár indulásakor mind a könyvállomány, mind az olvasótábor tervszerű növelését legsürgősebb feladatának tekintette. A város nagy kiterjedése folytán még 1952-ben létesültek az első fiókkönyvtárak. (I. III. és V. kerületben), melyek tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a közkönyvtár népszerűsítéséhez és igénybevételéhez. A békéscsabai könyvtárügy fejlődését évente nyomon kísérhetjük: 1953-ban önálló Ifjúsági Könyvtár nyílik a gyermekolvasók részére, 1954-ben Lipták Pált Kossuth-díjjal tüntetik ki, 1955-ben indul a tájékoztató szolgálat, 1956-ban kezdetét veszi a szakszerű feldolgozó munka, 1957-ben a raktárak vasállványzatot kapnak, 1958-ban bevezetik a szabadpolcrendszerű kölcsönzést, ekkor létesül a könyvkötészet, 1959-ben alakítják ki a könyvállomány feltárását szolgáló katalógushálózatot, 1960ban új, modern ifjúsági könyvtár épül, melynek berendezését, díszítését országosan példaként említik, 1961-ben kerül sor az olvasóterem korszerűsítésére, 1962-ben rendezik az 1728 lezárt évfolyammal rendelkező folyóirattárt, 1963-ban nyílik meg a Zenei Könyvtár, 1964-ben a helytörténeti gyűjtemény rendszerezése, majd 1965ben a klubélet kialakítása az év legnagyobb munkája. Az elmúlt 1966-os évben sor került a nagykönyvtárak tízéves állományellenőrzési programjára, 1967-ben pedig a kisréti duplumraktár létesítése volt a legnagyobb feladat. Az elmúlt másfél évtized alatti fejlődés meghozta a maga gyümölcsét, amelyről a forgalmi eredmények tanúskodnak: 82