Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - Dr. Nagy László. Természetföldrajzi adottságok - jövedelmező művelési ágváltoztatások két Békés megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetben
lentős részén tehát jelenleg teljesen bizonytalan a termelés. Ezeknek a területeknek a termelési értéknövelését és a termelés biztonságossá tételét művelési-ág változtatással lehet megoldani. Azokon a vízállásos területeken, melyek az üzemek majorhálózatától távol helyezkednek el — tehát bevonásuk az állatállományt ellátó zöldtakarmánytermesztésbe esetleges vízrendezéssel sem lenne gazdaságos — erdősíteni kell, vagy fűztelepet kell létrehozni. Mivel a tsz-ek munkaerőhelyzete nagyon különböző, így a kevésbé munkaigényes erdősítés lehetőségét a Gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz példáján, a munkaigényesebb fűztelepítést és feldolgozást a jó munkaerőhelyzettel rendelkező Dobozi Petőfi Tsz példáján ismertetem. Az erdőtelepítés és gazdaságossága A fent említett okok miatt szántóföldi művelésben nem tartható területeken a talajtani és éghajlati szempontok figyelembevételével előnyös lenne a kanadai és olasz nyárfa telepítése. Ezeknek a fafajtáknak talaj iránti igényét a terület tökéletesen kielégíti. A telepítésre alkalmas táblákon öntési eredetű, savanyú kémhatású, réti agyagtalaj van, melynek altalajhibája nincs. Éghajlati szempontból a nyár optimális fejlődése a tenyészidőszakban legalább 1 400 napos órát kíván. A terület adottsága: 1 455 óra. A csapadéknak 750 mm alatt kell lennie, mert e felett már előnytelenül gyakori a felhős égbolt. Ebből a szempontból is előnyös a helyzet, ugyanis csak 544 mm az évi csapadék. A hőmérsékleti igény évi középértéke: legalább 9,5°C, míg a tájegységen az adottság: 11,1°C. A nyárfa hőmérsékleti igénye a tenyészidőszakban legalább 16,5°C. Az adottság: 18,5°C. Láthatjuk, hogy a hőmérséklet magasabb, mint amennyi a nyár fejlődéséhez szükséges. Ha a fa gyökerével eléri a talajvizet — erre a területen minden adottság megvan — a nyár fejlődési optimumát a napfény és a meleg jelenti. Ha júniusban és júliusban a napfénytartam 250 óránál több (adottság: júniusban 267, júliusban 299 óra) és a havi középhőmérséklet 20—25°C között mozog (adottság: 22,6°C), biztosítva vannak a gazdaságos fatermelés optimális lehetőségei. A természetföldrajzi tényezők tehát nem a szántóföldi növénytermesztéshez, hanem az erdészethez biztosítanak kiváló feltételeket. A másik fontos szempont az erdőművelés gazdaságossága, melyet néhány számadattal szeretnék megvilágítani. Egy kat. hold erdő ráfordítási költségei 1—4 éves korig (kb. ez az időszak amikor a 4 X 4 m-es kötésbe telepített nyárfák koronái összeborulnak) öntési eredetű agyag és réti talajon: 7 707 Ft.* Ebben az öszsegben benne van a talajelőkészítés, (50—70 cm-es mélyszántás, diszktillerezés vagy tárcsázás) csemeték ára, telepítés, nyesési-ápolási munkák, és járulékos költségek. 5—10 éves korig a ráfordítás: 2876 Ft. Tehát, ha a vágásérettséget 10 évnek számoljuk, úgy az összes ráfordítás: 10 583 Ft. Végkitermelésnél az mtsz adottságait figyelembe véve minimálisan 207 m 3 (nettó m 3) nyárfa kitermelésére biztosan számíthatunk. A DK-Alföld hasonló adottságú területein gyakran előfordul a 300—500 m 3-es kitermelési eredmény is. (5. sz. kép) A biztonságos kalkuláció miatt vegyük az országos átlagként használt: 207 m 3. A kitermelt fa minőségi megoszlását a 3. sz. táblázat szemlélteti tőmelletti áron, Ft értékben. (Az árban nincs benne a szállítási költség.) 60
