Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - Dr. Tábori György: Jamina-Literatyfalva-Újcsaba (Adatok Békéscsaba-Erzsébethely településtörténetéhez)
A fellebbezés határozott szövegezése a vármegyei urakat nagy gond elé állította annyira, hogy a vármegyei tiszti ügyész Írásos indoklása nélkül döntést hozni nem mertek. A vármegyei tiszti ügyész természetesen segítségre sietett a megyei gyűlésnek megállapítva, hogy a kérelem az 1871. évi XVIII. törvénycikk értelmével össze nem egyeztethető, „ ... így visszautasítandó." Ilyen értelemben hozta meg a megye döntését, 1884. május 19-én kelt határozatában. Jamina lakossága a tárgyalt 4 év alatt kétszer indított akciót önállósulása érdekében, de kívánságaikat mindig visszautasították, amit ők mindig sérelmesnek és jogtalannak tartottak. És valóban a 6—7 ezer lelket számláb településit nem is lehetett legnagyobbrészt jogos kívánalmaiktól elzárni. Érezte azt a megye és Békéscsaba vezetősége is egyaránt. Azért annak ellenére, hogy a hozott határozat a jaminaiak kérelmét elutasította, a vármegyei alispán levélben fordult a békéscsabai községi képviselőtestülethez azzal, hogy a jaminaiaknak adjanak bizonyos kedvezményeket. Ezek után a város sem zárta le végleg az ügyet, hanem Andó János és társai kérelmét 1896-ban ismét elővéve. az abban foglaltakat többször tárgyalva megállapította, hogy Jaminában már van egy albíró, egy esküdt, két rendőr, két hajdú, három fizetéses tűzoltó és egy községi orvos, kérelmük egyes kívánalmai helytállóak és részben teljesíthetők is, így: 1. az orvosi lak mellett megfelelő helyet jelölnek ki piac számára, ahol „ ... tüzelő és fűtőanyag árusítása eszközölhető", 2. a tűzrendészet biztonsága céljából egy „ .. . modern szerkezetű fecskendőt ..." kapnak, 3. a jaminai evangélikus templom tornya órával lesz felszerelve, melynek költségeit a város fedezi, 4. a helyszínre kiküldött községi bizottság megállapítja, hogy községháza céljára a Bocsik András féle, 582. számú ház megfelelő, azt a község megvásárolja és a városházával távbeszélővonallal összeköti, 5. egy jegyzői állást szerveznek. Azért az érvényben levő községi szabályrendeletet módosítani kell a 8. § III. alatti részében: az „adóellenőri jegyző" kitétel helyett „jegyző Jaminában" kell beírni. Akinek teendői: az adók különféle nemeinek összeírása, adólajstromok szerkesztése, adók kivetése, azok beszedése és bevételezése, majd a városi adószedőnél való elszámolása. Jamina új anyakönyvi kerület lett, így az ezzel járó teendők ellátása is a jegyző kötelessége lett. Ugyanakkor szabályozták a törvénybíró jogkörét és feladatát is, 1 1 De, hogy a jaminaiak öröme ne legyen teljes, a vármegyei alispán azon humános javaslatát, hogy Jamina gyógyszertárat is kapjon, a községi képviselőtestület 1884. november 8-án azzal vetette el, hogy évi 150 forint jövedelemből fenn nem tartható, és a 3. számú városi gyógyszertártól a jaminaiak sincsenek messzebb, mint az Ó-szőlők, vagy az Alvég lakosai. 1 2 Jaminát 1898-ban, a meggyilkolt királyné tiszteletére nevezték el Erzsébethelynek. 1 3 Az okmányanyag felkutatásáért és feldolgozásra való átadásáért Dr. Szabó Ferenc levéltárigazgatónak itt mondok köszönetet. DR. TÁBORI GYÖRGY 54
