Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Tábori György: Jamina-Literatyfalva-Újcsaba (Adatok Békéscsaba-Erzsébethely településtörténetéhez)

jaminai lakos saját kezűleg írta alá. Sok olvasható és sok alig olvasható aláírás következik 8 és fél oldalon, csupa ma is használatos és ismert nevekkel. A terjedelmes beadványra a miniszter újból elrendelte az ügy vizsgálatát az 1876. évi V. tc. 41. §-a alapján. A két fél tárgyaljon a közös vagyon elkülönítéséről, annak átadásáról és a jaminaiak nevezzék meg lakóhelyük új nevét. A jaminaiak igyekeztek felkészülni a tárgyalásokra, hogy azokon olyan egyének képviseljék ügyüket, akik a város vezetőségével egyenrangú tárgyalófelek és a tényekkel tisztában vannak. Azért kérelmükre a békéscsabai szolgabíró június 16-án Jaminában népgyűlést tart, amelyen maguk közül Szeverényi Andrást, Kesjár Mihályt és Bartolák Györgyöt „ ... jelölik és bízzák meg maguk közül a tárgyalással, kijelentve, hogy a tárgyalás eredményét magukra nézve, egyetemlegesen kötelezőnek ismerik el." Előzőleg pedig Literáty Ödön budapesti ügyvédet, országgyűlési képviselőt, bízzák meg képviseletükkel. Közben a városi képviselőtestület már tárgyalta a vagyonrendezés ügyét, ahol Literáty Ödön ügyvéd előadta, hogy a „ ... várostól egyéb közvagyont nem kíván, mint annak néhány részletfekvőségét, mely a jaminai szőlők területén fekszik, minden egyéb közvagyonról lemond a város javára." A kért vagyon nagyon kicsi, amit a város a kérés alapjául méltányosnak is tart, és ami az alábbi volt: az úgynevezett orvosi lak, 1200 négyszögöl területtel és négy darab, összesen 1800 négyszögöl területű szőlő. Azonban a közgyűlésen a vagyonrendezés ügyében döntés nem történt. A megyei alispán sürgetésére a békéscsabai szolgabíró 1882. augusztus 14-ére Békéscsaba képviselőtestületét összehívatta, hogy azon a közvagyon arányos részének megállapításáról, annak szétosztásáról tárgyaljanak és kössenek egyezséget. A képviselőtestület most sem járul hozzá a különváláshoz, azt mind Békéscsaba, mind Jamina részére károsnak tartja, kijelentve, hogy az ügyről nem hajlandók tárgyalni, de felsőbb utasításra a kért vagyont hajlandók kiadni. Ezek után a szolgabíró augusztus 19-ére magához hivatta Jamina képviselőit, és tudatta velük a város döntését. A visszautasító határozat ellenére — Eördög Frigyes szolgabíró, aki elvileg nem ellenezte a különválást — a jaminaiaknak megmutatta a város vagyonkimutatását, hogy annak alapján miként tervezik a vagyon elosztását. Nevezettek kijelentik, hogy a vagyon és terhek 98 és 2%-os arányban osztódjék fel, az alábbiak szerint: a város 1882. évi vagyon forint-összegéből levonva a városháza épületének értéke, amely 100 ezer forint és a város ingóságainak értéke, így marad Békéscsaba városának 160 176,14 forint Jaminának 3 268,80 forint vagyon. A 45 364,80 forintnyi teherből pedig 926,80 forint Jaminát terhelné. Továbbá javasolják, hogy az előttük fekvő községi összesítő vagyonkimutatásból a IV. alatt, tőkésített pénzek címénél a 4 440,67 forintot kell még a vagyonhoz hozzáadni, amely összeg a jaminai lakosok által, házépítési díj címén lett befizetve a város pénztárába és amely összeg a jaminai szőlőbirtokosok javára mindig külön volt kezelve, a megosztás tárgyát ne képezze, hanem teljes egészében legyen a jaminaiaké. Végül kérik ezen irányelvek figyelembevételével a már előbbi tárgyalás során megnevezett telkek átadását is. 50