Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Tábori György: Jamina-Literatyfalva-Újcsaba (Adatok Békéscsaba-Erzsébethely településtörténetéhez)

terhez. Beadványuk első részében előadják, hogy előző kérelmüket miért utasították vissza. Majd tudomására adják, hogy rendeletében megnyugvást nem találnak, helyzetük továbbra is nyomasztó, mert „ ... Csaba városának valóságos páriáji..." akik a város minden terhében osztozni kénytelenek, de annak viszonzásául semmi előnyben soha nem részesülnek. A továbbiakban felsorolják indokaikat a különválás mellett: 1. Békéscsaba várossal nem képeznek összefüggő városrészt, mert a csabai községháza kapujától a jaminai templom ajtójáig 3433 m a távolság. Jamina és Csaba között körülbelül 1500 hold szántóföld terül el. A két település között húzódik el az államvasutak töltése. így Jamina nem városrésze Csabának, hanem az 1867. évi V. tc. 43. §-ának hatálya alá esik, mely szerint „ ... egy község határához tartozó és egymással területileg összefüggő birtokok ..." külön községgé alakulhatnak.

7 2. A város az összekötő útról és annak javításáról nem gondoskodik, ami miatt Jamina és Csaba között az út olyan rossz, hogy az év legnagyobb részében a várostól el vannak zárva. 3. A város terheinek viselésében részesülnek, de azok ellenében járó előnyöket nem érzik: az iskolákat és az egyházat nemcsak teljes egészében maguk tartják fenn, de e címen fizetett járulékok egy részét a városban levő iskolákra fordítják; fizetnek évente 2276,97 forint községi pótadót; a katonai elszállásolási pótadón kívül minden ház után még külön 50 krajcárt, amely összeg Békéscsaba város terhein kíván segíteni; a regale jogok megváltásakor a szerződés szerint 12 kocsmát kellett volna kapni Jaminának,

8 de csak 7 van nyitva, amelyekért a városnak évente 1400 forint regal ebért fizetnek; Jamina évi 5156,55 forint évi jövedelmet mutat fel, amely összeg elégséges lenne az új község háztartási kiadásainak fedezésére, de ez az összeg Békéscsaba város pénztárába folyik be anélkül, hogy abból Jamina valamit is visszakapna; az utakat önerejükből tartják fenn, a járdákhoz szükséges pallók vételárát, házról házra járva, közadakozásból gyűjtötték össze; a rendről és közbiztonságról a város részéről semmi intézkedés nincs; a felsőbb hatósági idézések terén a legnagyobb rendetlenség uralkodik, ami sok jogtalan sérelemre ad okot. Ilyen mostoha viszonyok között kénytelen élni 3272 lakos. A kérelem további részében bizonyítják, hogy az említett törvénycikk 41. §-a követelményeinek mindenben megfelelnek,

8 mert: 1. Jamina minden adót fizető lakosa, összesen 458-an, aláírta a kérelmet, 2. az 597 lakóházban ugyanannyi állandóan helyben lakó család lakik, a családfők pedig községi elöljáróul és községi képviselőül megválaszthatok, 3. a település területén van alkalmas községháza és iskolaépület, 4. általában mindent teljesíteni képesek, amit egy községnek úgy saját belügyei intézésére, mint a közigazgatás és közoktatás terén a törvények és szabályrendeletek szerint teljesíteni kell, 5. az elszakadás után Békéscsaba a törvény által megszabott kötelezettségeinek teljesítésére továbbra is képes, 6. annak igazolásául, hogy területük egy összefüggő egészet képez, hiteles térképet csatolnak (1. térkép). Végül ismételten kérik a különválási engedély megadását. A kérelmet 458 48