Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

a városi pártbizottság és a városi tanács. Sikerült megkapniok a Stéberl-féle húsfüs­tölő épületeiben néhány helyiséget, amit társadalmi munkával helyrehoztak és azok­ban a műhelyekben megkezdték a szivaty­tyúk sorozatgyártását. Az alakulástól kezd­ve foglalkoztak autó- és motorkerékpár­javítással. Két lakatosbrigád meg öltöző­szekrények készítését vállalta. A gyors fej­lődést a termelési érték pénzben is kifejezi. 1952-ben 835 ezer Ft, 1956-ban több mint 3 millió Ft. Az 1956-os ellenforradalmi ese­mények hatására a pangás és széthullás állapotába jutott a szövetkezet. Utána azonban új lendületet vett az élet. 1962-ben az elavult műhelyeket korszerűsítették, házat vásároltak. A 60-as évek közepén a termelési érték már elérte évenként a 15 milliót. A szövetkezet működését és gazdálkodá­sát táblázatok mutatják be. összegezve: a szerkesztő elismerésre méltó munkát végzett az anyag lelkiisme­retes összeállításával, felkutatásával és azo­kat módszertanilag is helyesen csoportosí­totta. Művével példáját adta, hogyan lehet egy ilyen szervnek a fejlődését bemutatni. A szövetkezet vezetősége példamutatóan járt el, amikor elhatározta szövetkezetük történetének és fejlődésének megiratását és kiadását. A mű bizonyosan eléri célját: a tagokban az egyetértés és a szövetkezeti eszme ápolását. Dr. Miskolczy Gyula műve a gyulai helytörténetírásnak újabb nyere­sége. Oltvai Ferenc SZABÓ FERENC: DELTISZÁNTÜLI MUNKASSZERZODESEK (1889—1944.) Néprajzi Közlemények XI. (1966.) 3—4. szám. 374. p. — Néprajzi Múzeum — MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest Talán furcsának hat, hogy egy első renden történeti forráskiadványt a Néprajzi Mú­zeum, illetőleg a Néprajzi Közlemények jelentet meg. Pedig semmi különös sincs benne, sőt nagyon is érthető, mert ez a kiadvány egyrészt nagyszerűen dokumen­tálja a néprajz történeti, a néprajztudo­mány történettudományi jellegét, másrészt értékes példát, útmutatást szolgáltat a kor­szerű néprajztudományi módszertant ille­tően. A csak leíró, a jelenségeket regiszt­ráló és legfeljebb felületesen összekapcsoló néprajz ideje lejárt. A néprajzban is a pontos adatfelmérésre, a mennyiségi és mi­nőségi összetevők lehető legpontosabb fel­tárására, a származás, elterjedés, kölcsön­hatás, fejlődés, átalakulás konkrét, időben és térben való rögzítésére van szükség. Nem a pozitivizmus követelménye ez, leg­alábbis nem a pozitivizmusnak, mint mód­szernek, hanem a konkrét gazdasági és társadalmi alapokon nyugvó, különböző természetű jelenségek összefüggése megis­merésének, felderítésének általános köve­telménye. Az adatszerű megismerés vonat­kozásában feltétlenül pozitivizmusra van szükség és ezt nem nélkülözheti a néprajz­tudomány sem. Ez magyarázza és teszi ért­hetővé azt, hogy ez a kiadvány a Néprajzi Közlemények külön számaként jelent meg, hogy néprajzi munka. A rotaeljárással előállított kötetben Szabó. Ferenc 81 munkásszerződést közöl. Helyes, ha mindjárt itt tisztázzuk, hogy mezőgaz­dasági munkásszerződésekről van szó. Ta­lán jó lett volna erre a címben is utalni. A szövegközléseket megelőzően a szerző egy magvas bevezető tanulmányban elmondja, hogy bár a munkásszerződések önmaguk­ban „melléktermékek"-nek tekinthetők, kellő viszonyítással, körülményeik felderí­tésével a publikációs könyvek adatainál ér­tékesebb, sokoldalúan felhasználható for­rások. Megállapítja, hogy ennek ellenére kevesen foglalkoztak a munkásszerződések felkutatásával, közlésével és kiaknázásával. Jobb megértésük, szélesebb körű kiaknázá­suk érdekében néhány velük kapcsolatos statisztikai összeállítást is közöl. Mint pél­dául a Délalföld gazdaságainak számáról 1895-ben, ugyanezt százalékos formában is közre adja. Majd bemutatja a Délalföld bir­tokmegoszlását 1935-ben, aztán a főbb ter­mékfajták vetésterületét 1894/95-ben és az 1926—30 közötti évek átlagában. Felsorolja a cséplőgépek számát 1895-ben és 1935-ben, hasonlóan az aratógépekét is, szintén 1895­ben és 1935-ben. Különösen a szerződések­hez kapcsolódik kimutatása az átlagos bér­feltételek alakulásáról. Ezt a közölt szöve­gek alapján állította össze. A szerződések-, ben található anyag jobb megértése, 445.

Next

/
Oldalképek
Tartalom