Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - SZEMLE
a városi pártbizottság és a városi tanács. Sikerült megkapniok a Stéberl-féle húsfüstölő épületeiben néhány helyiséget, amit társadalmi munkával helyrehoztak és azokban a műhelyekben megkezdték a szivatytyúk sorozatgyártását. Az alakulástól kezdve foglalkoztak autó- és motorkerékpárjavítással. Két lakatosbrigád meg öltözőszekrények készítését vállalta. A gyors fejlődést a termelési érték pénzben is kifejezi. 1952-ben 835 ezer Ft, 1956-ban több mint 3 millió Ft. Az 1956-os ellenforradalmi események hatására a pangás és széthullás állapotába jutott a szövetkezet. Utána azonban új lendületet vett az élet. 1962-ben az elavult műhelyeket korszerűsítették, házat vásároltak. A 60-as évek közepén a termelési érték már elérte évenként a 15 milliót. A szövetkezet működését és gazdálkodását táblázatok mutatják be. összegezve: a szerkesztő elismerésre méltó munkát végzett az anyag lelkiismeretes összeállításával, felkutatásával és azokat módszertanilag is helyesen csoportosította. Művével példáját adta, hogyan lehet egy ilyen szervnek a fejlődését bemutatni. A szövetkezet vezetősége példamutatóan járt el, amikor elhatározta szövetkezetük történetének és fejlődésének megiratását és kiadását. A mű bizonyosan eléri célját: a tagokban az egyetértés és a szövetkezeti eszme ápolását. Dr. Miskolczy Gyula műve a gyulai helytörténetírásnak újabb nyeresége. Oltvai Ferenc SZABÓ FERENC: DELTISZÁNTÜLI MUNKASSZERZODESEK (1889—1944.) Néprajzi Közlemények XI. (1966.) 3—4. szám. 374. p. — Néprajzi Múzeum — MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest Talán furcsának hat, hogy egy első renden történeti forráskiadványt a Néprajzi Múzeum, illetőleg a Néprajzi Közlemények jelentet meg. Pedig semmi különös sincs benne, sőt nagyon is érthető, mert ez a kiadvány egyrészt nagyszerűen dokumentálja a néprajz történeti, a néprajztudomány történettudományi jellegét, másrészt értékes példát, útmutatást szolgáltat a korszerű néprajztudományi módszertant illetően. A csak leíró, a jelenségeket regisztráló és legfeljebb felületesen összekapcsoló néprajz ideje lejárt. A néprajzban is a pontos adatfelmérésre, a mennyiségi és minőségi összetevők lehető legpontosabb feltárására, a származás, elterjedés, kölcsönhatás, fejlődés, átalakulás konkrét, időben és térben való rögzítésére van szükség. Nem a pozitivizmus követelménye ez, legalábbis nem a pozitivizmusnak, mint módszernek, hanem a konkrét gazdasági és társadalmi alapokon nyugvó, különböző természetű jelenségek összefüggése megismerésének, felderítésének általános követelménye. Az adatszerű megismerés vonatkozásában feltétlenül pozitivizmusra van szükség és ezt nem nélkülözheti a néprajztudomány sem. Ez magyarázza és teszi érthetővé azt, hogy ez a kiadvány a Néprajzi Közlemények külön számaként jelent meg, hogy néprajzi munka. A rotaeljárással előállított kötetben Szabó. Ferenc 81 munkásszerződést közöl. Helyes, ha mindjárt itt tisztázzuk, hogy mezőgazdasági munkásszerződésekről van szó. Talán jó lett volna erre a címben is utalni. A szövegközléseket megelőzően a szerző egy magvas bevezető tanulmányban elmondja, hogy bár a munkásszerződések önmagukban „melléktermékek"-nek tekinthetők, kellő viszonyítással, körülményeik felderítésével a publikációs könyvek adatainál értékesebb, sokoldalúan felhasználható források. Megállapítja, hogy ennek ellenére kevesen foglalkoztak a munkásszerződések felkutatásával, közlésével és kiaknázásával. Jobb megértésük, szélesebb körű kiaknázásuk érdekében néhány velük kapcsolatos statisztikai összeállítást is közöl. Mint például a Délalföld gazdaságainak számáról 1895-ben, ugyanezt százalékos formában is közre adja. Majd bemutatja a Délalföld birtokmegoszlását 1935-ben, aztán a főbb termékfajták vetésterületét 1894/95-ben és az 1926—30 közötti évek átlagában. Felsorolja a cséplőgépek számát 1895-ben és 1935-ben, hasonlóan az aratógépekét is, szintén 1895ben és 1935-ben. Különösen a szerződésekhez kapcsolódik kimutatása az átlagos bérfeltételek alakulásáról. Ezt a közölt szövegek alapján állította össze. A szerződések-, ben található anyag jobb megértése, 445.