Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

•eszme megvalósulásához nyújt adalékokat. A legújabb kor történetét tárgyaló munkák az írott forrásokon kívül felhasználják a szemtanúk adatközléseit is. Inkább módszertani észrevétel: szerzőnk kevéssé épít az élőszavas forrásokra, illetve, ha számol is velük, nem építi be az interjúkat krónikájába. Pedig a régi szövetkezeti tagok visszaemlékezései jól kiegészíthetik á rendelkezésre álló dokumentumokat, önmagukban is tanulságosak, és még színesebbé, élénkebbé tehetnék a különben olvasmányos előadást. Helyes lett volna megemlíteni az egyes háziiparágak — pl. söprűkötés, csuhéfonás — helyi múltját, népéletben betöltött szerepét (Vö. Szabó Ferenc: Adatok a söprűcirok néprajzához Orosháza környékéről. Néprajzi Dolgozatok 10. Szeged, 1963.), de a krónikaíró figyelmét elsősorban a szövetkezet megalakulása óta eltelt 15 év történeti és gazdasági vonatkozásaira fordította. A tanulmány kiadásáért dicséret illeti az Orosházi Háziipari Szövetkezet vezetőségét. Dr. Juhász Antal SZÖVETKEZETÜNK TÖRTENETE. 1952. MÁRCIUS 13—1967. MÁJUS 1. A GYULAI VAS-, FEM- ÉS GÉPIPARI KTSZ TÖRTENETE. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ ÉS SZERKESZTETTE DR. MISKOLCZY GYULA, GYULA 1968. 97 PAG. FÉNYKEPMELL.: 8 OLD. BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT, GYULA A gyulai kisipari szövetkezet vezetősége a szövetkezeti mozgalom történetének feltárásához értékes munkával járult hozzá. Kiadták szövetkezetük fennállásának 15. éves évfordulójára szövetkezetük fejlődésének történetét. Amint Szűcs Lajos elnök írja az előszóban: „Emléket kívánunk adni minden szövetkezeti tagunk kezébe, amelyből átfogóan megismerhető szövetkezetünk megalapítása, gazdasági, társadalmi és kulturális élete, fejlődése." Rámutat arra is, hogy a szövetkezetet alapító kisiparosok lépésről lépésre kiesnek a sorból, új generáció lép a helyükbe. Ennek a generációnak meg kell ismernie a régiek lelkesedését, helytállását, a sok küzdelmet, a szövetkezeti eszme hatalmas erejét, aminek eredményekép a szövetkezet ma rendezett viszonyok között folytatja tevékenységét. A műnek értékes fejezete a megalakulás ismertetése. Megtudjuk, hogy amikor 1950re a kisipari szövetkezetek alakulásának társadalmi és gazdasági feltételei kialakultak, 1951 őszén 18 lakatos kisiparos szövetkezett. A szövetkezés gondolata addig sem volt előttük idegen. Gyulán 1932-ben, 1942ben, 1948-ban néha 10-nél is többen összefogtak egy-egy nagyobb megrendelés elvégzésére. Vállalkozásaikhoz a helyi bankok tőkéit vették igénybe. Ezek az alkalmi társulások persze nem szövetkezeti szervezetben folytak. A munka elvégzése után szét is oszlottak. Annyi eredménye mégis volt az ilyen munkának, hogy összeszoktak, megismerték a társulás erejét. Látták, hogy nagyobb megrendelés elvégzésére a kisiparos nem rendelkezik megfelelő berendezéssel és anyaggal. Ilyen előzmények után alakították meg szövetkezetüket, amelynek első elnökévé Dely Lászlót választották meg. Az alakuló értekezleten az alapító kisiparosokon kívül 4 kisipari alkalmazott, nyilvánvalóan segéd vett részt. Gondosan összeszedett adatokkal ismerteti a szerkesztő a szövetkezetben működő társadalmi szerveket. Többek között a törzsgárdát, a brigádokat, a kulturális szervek között az eszperantisták körét stb., a sportolókat. Tanulságos a sok táblázat, amit a tagokról és a termelésről közöl a szerkesztő. Pl. a tagok száma 1952-ben 30 volt, ma közel 80, és ebből 3 az alapító tag. A szövetkezet irányító szervei, az igazgatóság és a vezetőség munkája és a tagok személyében beállott változások helyet kapnak a műben. A szövetkezet a tevékenységet kezdetben három kisipari műhelyben kezdte meg. Átvették a meginduláskor a tagok felvállalt, de be nem fejezett munkáit, a szerszámokat. A meginduláshoz a némi tőkével is rendelkező tagok adták össze a pénzt és a nyersanyagot — kölcsönkép. Kezdetben vasipari javító szolgálatot folytattak, majd bátran rátértek a jelentősebb vasipari tevékenységre. öntödét létesítettek és abban szivattyúk „gyártására" rendezkedtek be. A kisipari tevékenységből áttértek a nagyipari termelésre. Mindezt még kisipari műhelyben, sőt a szabad ég alatt. Legalábbis a munka egy részét ott végezték. Bővíteniök kellett üzemüket. Ebben segítette őket 444.