Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Tóth Lajos: Tatay István, az elefeljetett 1848-as honvédtiszt és haladó kultúrpolitikus
kodni kíván továbbá a fegyelemről és a jó iskolai épületekről is. A tanároknak „illő fizetést", valamint 30 évi szolgálat után fizetésük kétharmadának, 35 évi tanári munkásság után pedig teljes fizetésének megfelelő nyugdíjat követel. 1 0 Tatay István általában a pezsgőbb, munkásabb, igényesebb iskolai életet sürgeti mind a gimnáziumokban, mind az akadémiákon. Mint írja röpiratában „minálunk még az erkölcsileg s értelmileg vészhozó munkátlanság ördöge ellen magában a rendszerben kell lenni valami hatékony ellentényezőnek s ellenadagnak." Korszerű tanítási reformjavaslatait maga így jellemzi: „Legnagyobb szabadelvűségnek tartom sem a kor mögöttit, sem a kor előttit nem akarni; a korszerűt pedig éppen olyanba helyezni, mi az előzményeknél fogva kellőleg valósítható, következményeiben pedig legtöbb erkölcsiséget, munkásságot, tudományosságot és hasznot biztosít. Mi józan értelemben legszabadelvűbb: azt legszentebbül akaromP'U Tatay István 1855-ben Röpirata idézett részletei is meggyőzően bizonyítják, hogy Tatay nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is képzett pedagógus, aki gazdag tapasztalata s magas kvalifikált felkészültsége alapján volt képes racionális reformjavaslatait kidolgozni. Sajnos, a szabadságharc küzdelmei megakadályozták tervezetének szélesebb körben való ismertetését, illetve megvalósulását. Az 1848-as szabadságharc „fergetege Tatayt is elragadá". A szabadságmozgalomnak legelőször azzal tett fontos szolgálatot, hogy a soproni vármegyei gyűlésen mint bizottmányi tag merész szónoklattal vésztörvény alkalmazását indítványozta azok ellen, akik az ellenséges osztrák császári táborból származó lázító proklamációkat hirdetés végett elfogadják. Majd Sréter honvédezredes a Kismarton környéki határbiztosi teendőkkel bízza meg. Ezen feladatát kiemelkedő hősiességgel teljesítette. 424.
