Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán. Egy Békés megyei szocialista község: Telekgerendás
hozták a szövetkezetet, hogy tagságuk nem volt képes megművelni a tulajdonában levő földterületet. (300 kat. h. föld állami tartalékként a község kezelésébe került, amit kishaszonbérletben hasznosítottak). A megmaradt tagság nagy erőfeszítéseket tett szövetkezete megerősítésére és jövedelmezőbbé tételére. 1954-ben az „Aranykalász" termelőszövetkezet kettéválása (a „Rákóczi" tsz megalakulása) a szervezettségben változást jelentő esemény, majd 1956 áprilisában az állami tartalékterületet igénybe véve alakult újabb csoport („Búzakalász"), és a társulási sorozatot az ugyancsak ez év júniusában megalakuló Áchim Andrásról elnevezett csoport zárja. Az újabb megrázkódtatást, az ellenforradalom viharát csupán ez utóbbi csoport állja ki, és az újabb politikai stabilizáció alakítja ki újra a község szövetkezeti rendjét. A volt „Rákóczi" jogutódaként az TJj Élet termelőszövetkezet alakul meg 24 családdal, majd 1958 januárjában újra megalakul a Vörös Hajnal (31 családdal, 527 kat. h. földterülettel), ugyanekkor a volt Aranykalász tagsága alakul újjá 56 családdal, 671 kat. h. földterülettel. Sokat mondogatták ezekben az időkben a megbánó szavakat: „bár ne osztottuk volna föl a szövetkezetet, most sokkal könnyebb lenne a munkánk és a megélhetésünk". A szővetkezti gazdálkodás és a fejlesztés politikájának gazdasági eredményei megerősítik a szövetkezetek pozícióit, és 1959-re a község parasztságának 90%-a már belépett a szövetkezetbe. Ez az arány általános földrendezés végrehajtását teszi szükségessé... 1962-ben az újabb átszervezések után három termelőszövetkezet működik a községben: a Vörös Hajnal (141 család, 1463 kat. h. összterülettel), az Üj Élet (144 család, 960 kat. h. területtel) és az Űj Tavasz (141 család). Közülük a Vörös Hajnal termésátlagaival és jól beállított jószágállományával a járás egyik legjobb szövetkezete. Mindhárom szövetkezet évről évre jobb eredményeket ért el a termelésben, tagságának növekvő életszínvonalat tudott biztosítani. Ahogy azonban az igények rövekszenek, eljutottak egy olyan fokra, ahol a korszerű beruházások célszerűsége még nagyobb összefogást és gazdasági összhangot igényelt. Ennek megfelelően 1963. november 29-én egyesült a három szövetkezet, és azóta Vörös Csillag néven fogja össze a község dolgozó parasztságát. O ktatás—népművelés A község ránézésre is kiemelkedő közintézménye az iskola. Korszerű, derűs hangulatú „második otthona" ez a mintegy négyszáz idejáró gyereknek. Előzménye? A felszabadulás előtt a szétszórt településű, hatalmas területű tanyavilágnak öt iskolája volt, melyek mint evangélikus felekezeti iskolák, a békéscsabai 2. számú iskolához tartoztak. Ezekben az iskolákban — csakúgy, mint országszerte az ilyen kisiskolákban — egy-egy tanító vezetésével összevont oktatás folyt. Az iskolába járásnál sokkal szigorúbban vették az istentiszteletek látogatását. Az öt iskola közül legrégebbinek a Nagymegyer-tanyai iskolát mondják, amelyik már százévesnél is idősebb. Az iskola ma is működik, mint az 1954-ben kialakított telekgerendási központi általános iskola filiáléja. 1960-ban — hogy a gyermekeket mentesítsék a délutáni iskolába járástól és az esti sötétségben való járkálástól —, a szülők társadalmi munkával egy új tantermet építettek. Szép példája volt ez a szétszórtan élő tanyai nép összefogásának! Az építkezésen mintegy százötvenen vettek részt. Természetes, hogy a gyerekek is segítettek. De maradandó érdemeket és megbecsülést szerzett az iskola vezetője, Hanó Pál, akit a környékben „csak" „a mi tanítónk"-nak emlegetnek és akiről — régi szokás szerint — az iskolát is Hanó-iskolának keresztelték. Hasonló korúnak mondják a Gerendás-tanyai (Csorvás-alsó) iskolát is (ahol általában 130—140 volt a tanulólétszám), és a Kovács-féle belterületi iskolát. Űjabb szervezésű a Kocziszki-féle iskola (1918-ban épült), és a Soprony-tanyai (1928-ban létesítették). Ezekben az iskolákban folyt a tanyai nép oktatása és művelése — a gyarló körülményekhez igazodva. Ez a helyzet a felszabadulás utáni közvetlen időkben sem 416.
