Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Szarvas város fejlesztése

ték 1960-ig 59,9 millióra, 1967. év végére 278 millió Ft-ra növekedett. A fejlődés ütemét vizsgálva 1966-ban 21%-kal, 1967-ben 20%-kal haladta meg a termelés az előző évi szintet. 1967-ben az állami ipar 9%-, a szövetkezeti ipar 16%-kal termelt többet országos átlagban, így az ipar fejlődésének üteme az országos átlagnál nagyobb. A megyei szövetkezeti ipar termelés 35,3%-át adta a város 1967. évben. Külkereskedelmi értékesítésük 1965-ben 38,6 millió Ft, 1967-ben 73,4 millió Ft volt. 1967-ben évi termelésük 26,6%-át exportra gyártották. A szövetkezeti iparban dolgozók létszáma az 1951. évi 144 főről 1967. év végére 3548 főre növekedett. Ez kedvezően befolyásolta a foglalkoztatottság alakulását a városban. A megyei szövetkezeti iparban foglalkoztatottak létszámának 30%-át teszi ki a szövetkezeti dolgozók száma a városban. Iparfejlesztés terén 1970-ig a Vas- és Fémipari Ktsz az új koordinált ipartelepre települt ki az öntödével. Ezen kívül továbbfejlesztik valamennyi jól jövedelmező profiljukat, a termelési érték mintegy 440 millió forintra fog növekedni, a foglalkoztatottak számát pedig a ktsz-ekhez tartozó telephelyekkel együtt 4450 főre akarják növelni. Alapközművek Vízellátás: Egy lakosra 1967. évben 55 liter bruttó vízmennyiség jutott naponta. Az ipari és közintézmények napi 540 m

3 ivóvizet fogyasztottak. A vízmű kapacitása 1050 m

3/nap volt. Nagyobb távlatot figyelembe véve 150 liter/fő/nap vízmennyiséggel számolva, továbbá az ipari és közintézményi vízigény együtt 4500 m

3/'napra becsülhető. A vízmű kapacitását ez nagymértékben meghaladja, emiatt a vízfeltárási munkák mielőbbi indítása szükséges. A további vízigényt mélyfúrású kutakból célszerű biztosítani. ('Fiiszíni vízmű nem jöhet számításba, mert a fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége lényegesen magasabb.) A vízmű bővítése sürgős feladatot jelent, mivel a közintézmények és a lakosság vízellátás iránti igénye rohamosan növekszik a városban. Az ipartelep ellátására az ottlevő vállalatok közös beruházással kutat fúrtak, és vezetékhálózatot valósítottak meg. Legközelebbi feladat az ipartelepi mélyfúrású kút elfolyó vizének bekötése a városi hálózatba, mely mintegy 500 m

3-rel növeli a meglevő ivóvízmennyiséget. Szennyvízelvezetés és kezelés: A város szennyvízcsatornázásának tervezése 1965. évben indult meg, a kivitelezése az I. szakasz munkáinak 1966. évben kezdődött. A város szennyvizeit biológiai tisztítás után a Holt-Körösbe vezetik. A szennyvízcsatorna elválasztórendszerű, vízszállító képessége 50 liter/secundum. A gyűjtő- és főgyűjtőcsatornák szennyvizeit átemelőtelep nyomóvezetéken továbbítja a Holt-Körös melletti biológiai tisztítótelepre. Távlatban 12 000 fő szennyvizének elvezetését és tisztítását tervezik. Az I. ütemben a legsürgősebb szennyvízelvezetési és kezelési feladatok megvalósítása van előirányozva, a főútvonali főgyűjtő, a terelőtelep és a biológiai szennyvíztisztító-telep egy részének kiépítése. Ezzel az 1970-ig befejezésre kerülő létesítmények (mezőgazdasági technikum, OTP-társasházak, 12 tantermes gimnázium, járási párt- és tanácsháza stb.) szennyvízelvezetése és kezelése megoldódik. A szennyvízcsatorna I. szakaszának befejezése 1968. év végén várható. Megvalósítása közös fedezeti forrásból történik. Továbbfejlesztése a városközpont nagyobb laksűrűségű területein a mellékgyűjtők kiépítése és a tisztítótelep bővítése útján van biztosítva. A létesítmény I. szakaszának megvalósítása jelentős az egy településen belüli beruházások területén, és jól tükrözi a tanács vb, a felsőfokú mezőgazdasági technikum, az fmsz és a ktsz-ek együttes kooperációját a település alapközmű fejlesztése terén. Földgázellátás A település korszerű hőenergia-ellátását földgázzal célszerű biztosítani. A település környékén folyamatban levő földgázfeltárás, eredményesség kedvezően meggyorsítja a műszaki előkészítési munkákat. A jelenlegi elgondolás szerint két alternatív megoldás szerint lehetséges a város földgázellátása: 391.