Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Szarvas város fejlesztése

VITA SZARVAS VAROS FEJLESZTÉSE Szarvas város mai területén már az évezred elején lakott település volt, így a megye egyik legrégibb lakott területe lépett néhány éve a városok sorába. Ez elsősorban a lakók szorgalmas munkájának eredményét jelenti, egyben nagyobb feladatok elé állítja a település vezetőit és lakosságát, az egyre gyorsuló, nagyobb igényeket támasztó városfejlesztési munka területén. A felszabadulás előtt a települést még a mezőgazdasági termelés és foglalkoztatottság túlsúlya jellemezte. Ma is a lakosság 34,9%-a él külterületen, azonban rendkívül gyorsan nő a külterületi lakosok iparban foglalkoztatottságának aránya, 1965-ben 2573 fő a mezőgazdasági termelésben, 542 fő ipari és egyéb területen dolgozott, 1968-ban 1189 fő dolgozik a mezőgazdaságban és 2704 fő iparban és egyéb területeken. A külterületi tanyás település gazdasági alapja megszűnt, mivel létrejöttek a nagyüzemi mezőgazdasági termelőegységek, így a külterületi tanyák nagyobbrészt ma már a lakás funkcióit elégítik ki, kevésbé korszerű formában. A lakosság városba való betelepülése a városodás, városiasodás folyamata — ha ütemében változóan is — folyamatosan halad előre. A város ma már nemcsak a fejlett mezőgazdasági termelés és tudományágak otthona, hanem az ipari termelés gyorsan fejlődő bázisa a megyében. A település rendezésével a múlt század elején a haladás nagy szószólója, Tessedik Sámuel foglalkozott. A kialakult városszerkezet történelmi és műemléki adottságainak megtartása mellett nagyobb távlatú fejlesztésre részletes rendezési tervet készített a városi tanács vb, melyet a tanácsülés is jóváhagyott. A terv a városközi pont és üdülőterület tervszerű távlati fejlesztését célozza a város sokirányú igényeinek korszerű kielégítésével. Az adottságok alapján ipari, mezőgazdasági, kommunális fejlesztést irányoz elő. A város környékének igénye az üdülőhelyi és idegenforgalmi szerepkört előtérbe helyezi. A regionális tervek szerint az alréj»ióban önálló, városi szerepkört fog betölteni a település, így igazgatási, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központ lesz. A település részleges középfokú és részleges felsőfokú ellátás fejlesztésére alkalmas. A városközpont fejlesztését elsősorban az avult belső városrészek átépítésével,, intenzív városfejlesztési módszerrel kell megoldani. Távlati lakosságszám: 25 000 fő.. A városközpont funkcióit a történelmi és műemléki értékek a városszerkezet jellegzetes alkotóelemének megtartásával és továbbfejlesztésével tervezik. A közintéz-mények, kereskedelmi egységek tömbösített elhelyezése, az úthálózat jármű és gyalogos forgalmának elkülönítése korszerűen kielégíti a távlati igényeket. A terv a terület felhasználását kedvezően irányozza elő, így a lakó-, intézmény-,, a zöld- és közlekedési területeket célszerűen, az igényeknek és adottságoknak megfelelően, alakítja ki. A beépítés változatossága a városkép kedvező alakulását célozza, így a város közvetlen központjában 3 ötszintes beépítést, kijjebb egy háromszintes beépítést javasol. A családiházas építésnél is több lehetőséget biztosít egyés kétszintes sorházas, szabadonálló, ikerházas és átriumos építésre, mely lehetővé teszi az építtetők igényének legkedvezőbb kielégítését. A laksűrűséget átlagosan 180t fő/hektárra kívánja növelni, a közművek gazdaságos kihasználása miatt. 388.