Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Szűcs Lajos Gyula: Ismeretterjesztő munka a szarvasi járásban

jukkái, életükkel. Sok kérdésben szkeptikusak, és az idősebbek a múltat hordozzák magukban. Szemléletük vissza-visszakacsint a kisparaszti életforma felé, és a társadalmi viszonyok megváltozása csak lassan alakítja, formálja azt át. Kritikusak az újjal szemben, és csak a konkrét tények győzik meg őket. Velük szemben sok türelemre, óvatosságra és körültekintésre van szükség a népművelés minden területén. Az ismeretterjesztő munka itt akkor eredményes, ha sikerül kapcsolatot teremteni az átadandó új és a hallgatókban szunnyadó régi ismeretek között. Ellenkező esetben elkedvetlenedés és passzivitás mutatkozik. Különösen hatásos módszernek bizonyult a bemutatás és szemléltetés, amikor egyszerre kétféle úton, a hallás és látás segítségével rögzíthetik a tudnivalókat. Kedvelik a filmvetítéssel összekapcsolt előadásokat, és a látottakra sokáig visszaemlékeznek. Egy-egy előadás iránti érdeklődésük nemcsak a megjelentek számából mérhető le, hanem a felvetett kérdésekből is. Pozitív vonásként jelentkezik az idősebbeknél a tapasztaltság, megfontoltság, többévtizedes korábbi munkájuk emléktára. Negatív vonás viszont az ebből következő éles kritika, az alapos bírálat, amely lassítja a szerzett új ismeretek gyakorlati alkalmazását. Könnyebb a helyzet a fiataloknál, akik előtt az élet még nem tárult fel teljességében. őket jellemzi az új keresése, a frissesség, a technikai eszközök iránti nagyobb érdeklődés, a változásokért való lelkesedés. Ez a réteg könnyen formálnató, de szétszóródó érdeklődésük nehezen koncentrálható. Az ismeretterjesztő tevékenységnek ezt kell alapul venni, és olyan módszereket alkalmazni, amely vonzza a fiatalokat az előadásokra. A termelőszövetkezetek fiataljainak nincsen türelme a hosszú előadásokhoz. Tapasztalatunk az, hogy legjobban úgy aktivizálhatók, ha rövid bevezető előadás után gazdag szemléltetés (filmvetítés, bemutatás stb.) következik és ezután a hallgatók bevonásával beszélgetés. Járásunkban több helyen kipróbáltuk ezt a módszert, és igen hatásosnak bizonyult. Jelentős a járás ipari, kereskedelmi és egyéb munkaterületein alkalmazott dolgozók száma. Ezek életfogásában, szemléletében kevesebb a konzervatív elem. Többségük városban, községben lakik, szervezettebben él, színesebb érdeklődésű. Feléjük megfelelő műsorpropagandával közeledve várhatunk kielégítő eredményt. Legmagasabb az érdeklődése járásunk értelmiségének. Az ismeretterjesztő tevékenység számukra elsősorban azt jelenti, hogy olyan előadásokat szervezzünk, ahol egy-egy szakterület kiváló művelője mondja el legújabb kísérleti eredményeit vagy külföldi tapasztalatait. Értelmiségünk egy része maga is kutatója egy-egy szakterületnek, és elért eredményeit az egész ország kamatoztatja. Az ő munkájuk megismerése, bemutatása a járásunkban folyó ismeretterjesztő tevékenység egészen sajátos területe. Az ismeretterjesztő munka jellemzése Járásunk társadalma minden rétegének, kor és nem, foglalkozási ág stb. szerint jelentkező ismeretszerzési igényét nem könnyű maradéktalanul kielégíteni. Pedig megtaláljuk az ismeretterjesztés minden korszerű formáját és eszközét. A sajtó, a rádió, a televízió, a film, a hanglemez, a magnetofon, a könyv és a sokféle rendezvény szinte tömegméretekben ontja az ismereteket. Fő probléma éppen az, hogyan lehet egységes rendszerbe foglalni, szerves egységgé alakítani az érkező hatástömeget? Hogyan kell irányítani a népművelési munkát, hogy az egyes ember logikusan kapcsolni tudja az ismereteket egymáshoz és a benne már meglevőkhöz anélkül, hogy a telítettség veszélye jelentkezne. Nem könnyű feladat ez, és nem is megoldott. Nemcsak járásunk ismeretterjesztő munkájának problémája ez, hanem általában az egész népművelésé. összességében valamennyi művelődési alkalomnak egy célt kell szolgálni, a kulturális egyenlőtlenségek felszámolását, a gazdasági, műszaki, technológiai, művészeti és tudományos fejlődést. Járásunkban az ismeretterjesztés a népművelés egészét magában foglaló egységes program lett, amely igyekszik kielégíteni a dolgozók kulturális igényeit. Igazodik a munkaköri kívánalmakhoz, a jelentkező speciális érdeklődésekhez, a járás különböző területein felmerülő problémahelyzetekhez. 365.