Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

s ezt mondhatják el szüléikről, szomszédaikról is. Az osztály felének van otthon televízió készüléke, akinek nincs, állandó helyekre járnak televíziót nézni, többnyire osztálytársaikhoz, szomszédokhoz, ismerősökhöz. A televíziónézéseknek nagy tábora van, hétköznap az összlétszám 93,3 százaléka, tehát 28 tanuló látta a tv adásait átlagban napi 59 percet, vasárnap 63,3 százalék majdnem háromszor annyi ideig, átlag 2 óra 38 percet. A rádióhallgatás túlnyomórészt a tánczenei műsorokra korlátozódik, séta, házimunka, vagy más tevékenység közben; általában a rádióhallgatás mint szabadidő-aktivitás együtt jelentkezik más aktivitásokkal. Ez jellemzi a hírek hallgatását is, adatszolgáltatóim elmondották, hogy többször hallgatják a rádió híreit, mint olvassák a napi sajtó híranyagát. A statisztika szerint rádiót a létszám 100 százaléka hallgatott hétköznap, átlag 47 percet (volt aki 1 óra 36 percet, volt aki csak 10 percig), vasárnap 1 óra 35 perc az átlag, de ez viszont a létszám 56,6 százalékára vonatkozik. A sporttevékenységet is a szabadidőhöz soroltam, ezt elsősorban azok írták be akik valamilyen sportágban versenyszerűen sportolnak, rendszeres sportköri edzésre járnak. Hétköznap 23,3 százaléknál 25 perc az átlag időkeret, vasárnap 20 százaléknál 2 óra 50 perc. (Kézilabda és labdarúgó mérkőzés, melyen adatszolgáltatóim részt vettek.) Egyéb elfoglaltságra (naplóírás, lemezhallgatás, levélírás stb.) hétköznap a létszám 40 százaléka átlag 19 percet fordított, vasárnap mindössze 3 tanuló, (a létszám 10 százaléka) 2 óra 20 percet. A tétlen pihenés, mely a személyiség fejlesztése szempontjából tartalmi erővel szinte egyáltalán nem rendelkezik (a heverészés, szöszmötölés, délutáni szieszta, nézelődés a kertben stb.) nem köt le túlságosan sok időt, ez természetesen adatszolgáltatóim életkorával is magyarázható, és azzal is, hogy iskolai és a tanulással kapcsolatos elfoglaltságuk — annál is inkább, mert érettségi előtt álltak — sok idejüket leköti. A tétlen pihenésre a létszám 20 százaléka utal, hétköznap átlag 3 percet jegyezve fel a kerdőívekre, vasárnap mindössze 3,3 százaléka közli, hogy átlag 30 percig nem csinált semmit, csak tétlenkedett, nézelődött, pihent, a szó legszimplább értelmében. Szabadidő aktivitások hétköznap és vasárnap Feltétlenül figyelemmel kell kísérni, és az elemzésnél, értékelésnél különválasztani a hétköznapi és a pihenőnapi szabadidő-felhasználás alakulását, az aktivitások tartalmi jellege, értéke a személyiség fejlesztése, a hasznos szórakozás, a pihenés aspektusából. „Egészen más jellegű a vasárnap vagy a szabadnap, és egészen mások a lehetőségei a pihenőnapoknak vagy a munkanapnak. A tevékenységek azonban nemcsak harcolnak egymással, hanem társulnak is." (2 : 51. 1.) Szántó Miklós következtetése a csorvási gimnazisták szabadidő-aktivitásaira is érvényes. Észrevehető — és ez természetesen a legalapvetőbb —, hogy vasárnap hosszabb a szabadidő, de ezen belül hétköznap is, és vasárnap is domináns aktivitások alakulnak ki. Ezek már az életmód sajátos színezetét is megadják, az adatszolgáltatók szemléletére, vágyaira, törekvéseire szépen utalnak. 4* 323