Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Orosz Béla: Békés megyeiek Nyíregyházán

Üjabb ötven esztendő telik el, mire 1872-ben felépül a városháza, s a megye székhelye is Nyíregyháza lesz. A Nagykállóból áttelepült tisztviselők piacot is jelentettek a földműveléssel és állattartással foglalkozó parasztság számára. Ez a szlovák nyelvű nép tehát magáévá tette a várost, s nemcsak betelepítette. hanem felépítette és megtartotta. Hogy városunk a XVIII. században nem pusztult el, e sok nehézséggel megbirkózó népnek az érdeme. Anyanyelvüket ma már kevesen ismerik. Az idősebbek is csak akkor használják, ha beszélgetésüket nem akarják a nyelvet nem ismerők tudomására hozni. Ekkor is legtöbbször vegyesen használják a szlovák és magyar szavakat (To je fő, az a fő,). Gyakran megesik, hogy a szlovák szóhoz magyar képzőt kapcsolnak (szlovák jesen + magyar -i képző: jeseni, őszi,). Nagycserkeszen (eredetileg Nyíregyházához tartozott) az általános iskolában tanítják a szlovák nyelvet, mert államunk az internacionalizmus szellemének megfelelően a nemzetiségeket egyenrangúaknak ismeri el, biztosítja az önálló nyelvi- és kulturális élet lehetőségeit. Annak, hogy nyelvüket ma már kevesen ismerik, több oka van. Ilyen többek között a környezet. A nyelvjárássziget magyar anyanyelvű településekkel van körülvéve. A piacon, ahol naponként megfordulnak, magyarul beszélnek. Termékeiket tehát csak magyar nyelven árusíthatják. A környezet nyelvformáló hatását fokozták az állam által irányított nacionalista törekvések. Az ősöktől örökölt nevüket sokan megváltoztatták. Volt idő, amikor az állami hivatalban levők számára ezt kötelezővé is tették. Így lett a Bieli-ből Fehér, Trsztjánszki-ból Nádasi, Kvaká-ból Kövesdi stb. Az ősi nevek ennek ellenére fennmaradtak, mert a nagy kiterjedésű rokonságban mindig akadt egy-egy család, amelyik megtartotta az apától örökölt nevet. A névtani vizsgálataim során Békéscsabán is találtam olyan neveket, amelyek Nyíregyházán is szerepelnek. Arról azonban nem tudok, hogy rokoni kapcsolatot tartanának. Életükben a legnagyobb változást a népi demokrácia hozta. Ma már nem az istállókban gyűlnek össze a fiúk, a burszákat sem az udvaron, vagy valamely üresen álló házban rendezik meg, hanem modern kultúrházak állnak rendelkezésükre. E bokor-települések is villanyt kaptak, s a lakásukban a kevés fényt adó olajmécs, petróleumlámpa helyére csillár került. Minden házban van rádió, sok helyen a televízió műsorait nézik a hajdani kenderszösz rágcsálása helyett. A menyasszonyt ugyan ma is lovasfogat hozza az esküvőre, éppúgy díszítve a sokszínű pántlikával, mint hajdan, de a lovak nyakába kötött csengők e nép mai boldogságáról, jólétéről csilingelnek. Nyíregyháza ma már népes város. Több mint hatvanezer lelket számlál. Oj üzemek, lakótelepek épülnek. A régi nádfedeles tirpák házak helyét emeletes bérházak foglalják el, amelyekben a falba rakott tűzhely helyett központi fűtés sugározza a jó meleget. E munkában is az élen járnak a Gyebrovszki, Pokrovenszki stb. régi tirpák családok leszármazottai. OROSZ BÉLA 306