Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - Dr. Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata
Mihály képviselte. Hogy melyik fél kezdeményezte a közeledést, nem tudjuk, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy mindkét fél őszintén törekedett az egységre, talán a gondolat a népegyletből indult ki. Mivel Áchim is szembefordult Mezőfivel, az ellentétek a népegyletben is eltűntek. A tárgyalások során Boros feltételként jelölte meg az általános választójogért folytatandó harcot, s közösen kimondták, hogy az új párt „ebben a küzdelmében nem számíthat a mágnások koalíciójára, mely eddig mindent elkövetett, hogy a népjogok sírját megáshassa." Az új párt hivatalos lapjául a Földmívelőt fogadták el, de hamarosan megjelenik a Paraszt Üjság is. Az egyesüléshez a független szocialisták több mint 100 szervezettel csatlakoztak. Az egyesítő kongresszusra 1906. április 15—16-án került sor. A kongreszszust a szentesi városháza közgyűlési termében tartották meg. A kongresszuson 115 község képviseletében ültek össze a küldöttek, a szószéket vörös posztóval vonták be, erre pedig szocialista jelmondatokat írtak fel. Alighanem ez volt az első eset, hogy egy városháza dísztermét szocialista kongresszus számára bocsátották rendelkezésre. A szentesi polgármester el akarta utasítani ezt a kérést és csak Boros Mihály közbenjárására engedélyezte a belügyminiszter. 1 0 A kongresszuson szerepeltek a párt- és politikai kérdések mellett szakkérdések is. tehát a kongresszus egyben földmívelő kongresszusnak is számított. Az új párt elnöke Várkonyi István lett. alelnöke Áchim L. András, a párt titkárai: a független szocialisták részéről továbbra is Boros Mihály, a parasztpárt részéről pedig Nigrinyi János. Az új párt programja a Független Szocialista Párt 1897-ben, Cegléden elfogadott Elvi Nyilatkozatára épült, abból csupán a 7. pontot hagyták ki, amely az állam eltörléséről szóló anarchista tételt tartalmazta. A helyi hatóságok jelentése szerint ezt is azért, mert a jelenlevő Aradi főkapitány nem engedte tárgyalni. 2 0 Kiegészítették azt az önálló vámterület és Magyarország teljes függetlenségének a követelésével. Szerepelt benne az általános választójog és az összes nemzetiség egyenjogúságának a követelése is. 2 1 A Független Szocialista Parasztszövetség programjáról bátran elmondhatjuk, hogy az akkori idők pártprogramjai közül kiemelkedett azzal az oldaMval, hogy legközelebb állt a sajátos magyarországi viszonyok megszabta követelményekhez, választ adott a korszak legégetőbb kérdéseire, a függetlenségre, a földkérdésre, a demokratikus célkitűzésekre, a proletár internacionalizmus talaján állt, minden nemzet önrendelkezési jogát hirdette meg. Alkalmas volt arra, hogy a parasztság többségét mozgósítsa, benne szinte az egész parasztság képviselve volt, a Várkonyi vezette mozgalomban inkább a földmunkás-szegényparaszti szárny, az Áchim vezette szárnyban inkább a birtokos parasztság. A program és a nagy horderejű pártalakulás mégsem lehetett még az adott időszakban egy széles körű demokratikus parasztegység hordozója és a demokratikus erők összefogója, mert ezt ekkor még számtalan tényező akadályozta. A paraszti osztály jó része még mindig a függetlenségi pártok uszályában sodródott tovább. Ezen pártok a Kossuth-kultusz felszításával, nacionalista demagógiájukkal még nagy tömeget befolyásoltak. A másik oldalon az MSzDP-nek a parasztkérdésben elfoglalt helytelen álláspontja akadályozta meg, hogy a parasztság politikailag teljes egészében leváljon a burzsoázia oldaláról és a munkásosztály oldalán keresse a helyét. Hatott továbbá a parasztság rétegeződésének objektív ténye, a parasztság soraiban megjelenő kispolgári, ideális anarchista nézetek és baptista, nazarénus szekták mételyező 30
