Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Bauecker Alajos: A Szarvasi Arborétum múltjáról, jelenéről és jövőjéről

duplájára emelkedett az Arborétum fa és cserje, valamint fenyő fajtáinak száma. A mi alföldi kontinentális éghajlatunk alatt ez már figyelemre méltó szám. Ma már a nemzetközi mag és növény-cserje kapcsolatunk a hasonló jellegű arborétumokkal jól kialakult. Kanadától kezdve Dél-Ausztráliáig nagyon sok gyűjteményes kerttől kapunk rendszeres magküldeményeket. Évente így több száz fa- és cserjeféle magját vetjük el, főleg azokat, amelyek az Arborétumból még hiányoznak. Ezek között is mindig vannak, különösen értékes fajok. Ilyen faj pl. a Metasequoia glyptostroboides, amelynek érdekessége, hogy egészen új, csak nemrég felfedezett fenyőféle. Természetes előfordulása Kínában Szechuán és Hupeh tartományban van. Felfedezése után az egész világon gyorsan elterjedt. Szarvasra az ötvenes évek közepén került az első példány. Magyar neve kínai mammutfenyő a fenyőfélék között a leggyorsabban növekszik. Évente jó viszonyok között 120 cm-es hosszanti növekedést is elér. Soha egyetlen növénynek nem jutott még osztályrészül ily rohamos és messzemenő elismerés és elterjedés. Rendkívül dekoratív fenyőféle, amely a mi klimatikus viszonyainkat is jól bírja. Természetesen ma már több példányunk is van. Az arborétumok fontos feladata az értékes új fa- és cserjefélék elszaporítása és elterjesztése. A Szarvasi Arborétumban is megfigyelések alapján válogatjuk ki azokat a fa- és cserjeféléket, amelyek nagy biológiai és esztétikai értékűek. A mi viszonyaink között lényeges szempont a szárazságtűrés. Ilyen elgondolás alapján szaporítottuk el pl. a törökmogyorót, az ezüsthársat, fenyőfélék közül a borókaféléket, azon kívül még sok más parképítési szempontból értékes cserje és faféléket, valamint örökzöld növényeket. A méhlegelő javítása érdekében szintén azon fáradozunk, hogy jól mézelő fajokat válogassunk ki és ezeket is minél nagyobb számban elszaporítsuk. A mézelő fafajok közül kiemelném az úgynevezett Evodiát vagy mézesfát. Ez a faj is Kínából származik és mivel nyár közepén virágzik és sok nektárt tartalmaz, nagyon hasznos faféle lehet. Ezt az egy-két példát annak bizonyítására kívántam megemlíteni, hogy az Arborétum elméleti jelentősége mellett a gyakorlati célok is rendkívül fontosak. Egy emberöltő múltán bontakozott ki igazán az Arborétumban eddig végzett munka. Egyre több látogatót vonz ma már az arborétum. Érdemes megfigyelni, hogy látogatóink száma hogyan emelkedett az utóbbi 15 évben. 1950-ben 928, 1955-ben 6910, 1960-ben 33 976, 1965ben 70 232. Ma egy-egy nyári vasárnap annyi látogató keresi fel az Arborétumot, mint 1950-ben egész évben. Külföldi látogatók is mind gyakoribbak, külföldi szakemberek elismeréssel nyilatkoznak. Vendégkönyvünk utolsó bejegyzését egy csehszlovák szakember tette, ezt írta: „Csodálatos ez a nagy szeretettel létesített és fenntartott élő növénygyűjtemény meg a rengeteg sok madár. Feledhetetlen emlék marad számomra az arborétum megtekintése.'' Az Arborétum jövője Az Arborétum életében is a múlt, jelen és jövő szoros összefüggésben vannak. Örök igazság marad, hogy a múlton épül fel a jelen és a jelenen a jövő. Ha az elődök példáján kívánunk haladni, akkor azon kell fáradoznunk, hogy 299