Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Kovács Gábor: Rövid ismertetés a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben folyó munkákról

RÖVID ISMERTETÉS A SZARVASI ÖNTÖZÉSI ÉS RIZSTERMESZTÉSI KUTATÓ INTÉZETBEN FOLYÓ MUNKÁKRÓL Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet 1950-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyar mezőgazdaság öntözéses továbbfejlesztéséhez megfelelő elméleti és gyakorlati támpontot adjon, tudományosan feldolgozza, megoldja és a gyakorlat felé javasolja az öntözéses termesztés növénytermesztési agrokémiai, kultúrtechnikai, üzemszervezési problémák tudományos megoldását. Szerencsés adottsága az intézetnek, hogy azon a helyen alakulhatott, ahol több mint 200 évvel ezelőtt a magyar mezőgazdasági tudomány kiváló úttörője Tessedik Sámuel végezte munkáját. Az alföldi szikes talajok megjavítása, a tudományos mezőgazdaság megalapozása, a táj arculatának megváltoztatása: ez a cél lebegett előtte. A fátlan, kietlen alföldi tájból akácfákkal szegélyezett utak, az aszályos vidéken dús takarmány lucernatermesztéssel, a nélkülözés helyett bőség. Harcot kellett folytatnia nemcsak a természet erőivel (belvíz, aszály, szik stb.), hanem az emberi maradisággal is. A kutató intézetben jelenleg 30 tudományos munkatárs dolgozik, ezenkívül a technikusok, kisegítő személyzet, laboránsok, kísérleti munkások létszáma meghaladja a 400 főt. A kutató intézet kísérleteinek kiszolgálását egy jól felszerelt kísérleti üzem látja el, melynek szántóterülete 1250 hold. Intézményünkhöz tartozik az Európa-szerte híres 140 kat. holdas nagyságú Arborétum, mely 1600-féle fa- és cserjeféleségével mind a belföldi, mind a külföldi pihenők számára kellemes kikapcsolódást, pihenést és a termésfeet iránti csodálatot váltja ki. Az intézet munkája egyre bővül, mezőgazdaságunk fejlesztésének lehetőségeink új távlatokat nyitnak, szintúgy a kutatómunka további fejlesztéséhez a kapott eredmények gyors elterjesztésére. Hazánk öntözött területeinek nagysága meghaladja a 700 000 kat. holdat. A Tisza II. vízlépcső megépítésével újabb, több mint 500 00 kat. holdon válik az öntözővíz termésfokozó tényezővé. Még a korábbi években sekély termőrétegű szikeseken nehéz műveletű réti talajokon rendezkedtünk be öntözésre, addig ezzel az új létesítménnyel hazánk legjobb termőtalajaira juttatjuk el az öntözővizet, hogy minél inkább gátat szabjunk a szeszélyes időjárásnak, a biztonságos növénytermesztés megalapozásához. Kutatási témáinkban foglalkozunk a tápanyagutánpótlás és mélyművelés hatásával az öntözött talajok termékenységének növelésére. A különböző ag278