Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Némedi Endre: Százéves a gyulai könyvtár

helyeken a kölcsönzések lehetővé tétele nem számszerűségében fontos, hanem lehetőség a lakóhelyekhez közel való könyvhözjutásra, a külterületen élőknek nem kell a városból kivinnie a könyvet sok minden más mellett. Kint nyugodtabban el tud beszélgetni a könyvtárossal az olvasott könyvekről. A helybenolvasás lehetősége tartalmi színvonalban már 1939-ben alkalmat nyújtott arra, hogy „ ... válogatott összefoglaló munkából és lexikonokból kézi könyvtárat állítottunk össze..." — írja Implom. Sajnos ebből kevés maradt meg azóta, de maga az a tény, hogy ilyen már akkor rendelkezésre állott a város olvasói részére, igen fontos té nyező. Hagyományápolás tehát az, amit azóta is a korszerű lexikális művek beszerzésével folytatunk. 18 fajta általános és szaklexikonunk van magyar nyelven, ezenkívül orosz, német és francia nyelvű szaklexikon főleg irodalmi — segíti olvasóikat. Számos esetben nemcsak továbbképzésben résztvevőknek, de termelési tárgyalások előkészítésénél is támogatást nyújthattunk ezek felhasználásával az érdeklődőknek. Több nyelvű műszaki szótárunkra gondolunk többek között. Száz évvel ezelőtt szoros kapcsolat volt városunkban a múzeum és könyvtár között, a mai élet a kultúrház, filmszínház, zeneiskola támogatását is lehetővé teszi könyvtári eszközökkel. Érintkezési területünk van több esetben a levéltárral is. S ez a komplex népművelés terén sokoldalú feladatokat jelöl ki közművelődési könyvtárunk részére. A televízió és népművelés témáról szervezett 1964. májusi salgótarjáni konferencián adott hangot egy budapesti könyvtáros annak, amit aztán igyekeztünk a gyakorlatban Gyulán is megvalósítani: „...jobban alkalmazkodnánk a megváltozott viszonyokhoz, ha a résztvevők passzivitását igénylő műsoros estek, előadások helyett a közös aktív jellegű irodalom, ismeretterjesztő szakköröket... helyeznénk előtérbe, mert ezeket a nézők passzivitására építő tv nem nyújtja. A lényeges, hogy mindez a tevékenység a könyvtár, mint centrum köré szerveződjék, értve ezen az önképzés könyveken történő megvalósulását." Klub névvel jelöljük a művészeti ágak iránt érdeklődő látogatóink összejövetelét s a városi tanács segítségével igen komoly lehetőségeink adódnak. A képzőművészeti tájékozódás érdekében negyedik éve jönnek össze — a festészet, szobrászat nyelvét megismerni, arról egymás gondolatait kicserélni, képzőművész vezetésével — egyre bővülő számban az érdeklődők. Zenei részlegünk — a városi tanács segítségét tükrözi — lemezanyagával a komoly zene iránt érdeklődőknek módot ad arra, hogy a klubesteken a bevezető mondanivaló meghallgatása után még jobban mélyítsék el a művészet ezen ágában szerzett ismereteiket. Sokat jelent az is, ha író, költő, szakíró találkozik azokkal, akik részére kivetítette érzéseit, tudását, s lemérheti, hogyan reagálnak rá. Másik terület amikor előadóművészek tolmácsolják hazai és külföldi szerzők műveit. Az 1848-as Pállfy Albert hagyományának ápolása is helyet kap e klubban. Több Gyulán végzett irodalmi személyiséggel létrejött kapcsolat is kötelezi ezirányú tevékenységre könyvtárunkat. Hubay Miklósra gondolunk többek között, ki már néhány alkalommal találkozott nálunk olvasóival s a beszélgetés mindkét részről kedves és hasznos emlék marad. Néhány kiragadott név még az írók, költők közül: Szalay Lenke, Szilvási Lajos, Simái Mihály, Papp Lajos, Csoór István, Mesterházi Lajos, Mocsár Gábor, Zelk Zoltán, Fekete Gyula, Bárányi Ferenc, Hunyadi József, Móricz Virág, Bede Anna, Jobbágy Károly, Fehér Klára. Mezőgazdasági szakírók közül is néhányat: Gonda Béla, J. Horváth László, dr. Enese László stb. Olvasó utánpótlásunkra gondolva gyermekrészlegünkben a könyvtár munkájával ismerkednek fiataljaink. A vetélkedők témái körében szerepelt már pl. a lexikális művekben található anyagból kereséssel történt válaszadás. így vezetjük be a gyermekeket a könyvtár szolgáltatásaiba, később — középiskolás korukban — már szinte „hazajönnek", s a tananyagon túl is búvárkodnak a nekik tetsző szakanyagban. Főleg tanulmányi versenyekre, érettségire való felkészülés terén sikerült már sokaknak támogatást nyújtani. A fiatalok érdeklődésének megnyilvánulásában lehet talán legjobban lemérni a 100 év alatti változást. Sokirányú, sokrétű mindaz, ami után kutatnak, amit keresnek. Jelentőségteljes az is, hogy államunk biztosítani tudja részükre a kölcsönzésen túl a helybenvaló művelődés, játszva szorákozás, — pl. sakk — tényét. 259