Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Némedi Endre: Százéves a gyulai könyvtár

SZAZEVES A GYULAI KÖNYVTAR (Hagyomány és korszerűség a városi-járási könyvtár munkájában) „Mindig több lesz a könyv és zsúfoltabb a könyvtár, de többen lesznek az olvasók is, egyre nagyobbra tágul térben és időben az a kör, amelyre a nyomtatott betű hatása kiterjed", írta 1930-ban a „Minerva". A ma 100 éves fennállását ünneplő gyulai könyvtár alapját Mogyoróssy János ajándékának könyvtári része vetette meg. A múzeumi irattár 1/1868. számú okmánya szerint ez 447 mű volt 847 kötetben és 2 kódex-töredék. Hosszú és igen göröngyös út vezetett addig míg Implom József gondoskodása, sok harca megteremtette a mai értelemben vett közművelődési könyvtári munka alapfeltételeit. A 70. évforduló alkalmából már el lehetett mondani: „Ma ... 11 ezer kötetet meghaladó, csaknem minden szakában korszerű színvonalon álló könyvtárral rendelkezik Gyula város közönsége." Az 1868-ban a múzeummal közösen használt 6 négyszögöles szoba nem elégíthette ki még az elenyészően csekély könyvtári igényeket sem. Hamarosan szűknek bizonyult az 1934. március 10-én ünnepélyesen megnyitott — a mai Béke sugárúti III. számú iskola földszintjén levő — helyiség is, az akkor már komoly mértékben jelentkező érdeklődés részére, pedig az olvasó és a könyvtár együttesen jóval nagyobb alapterületű volt — 80 négyzetméter. Alapvető változás csak a felszabadulás után következhetett be. Néhány közbeeső állomás után az 1953-ban városi könyvtárból járási könyvtárrá átszervezett, de előbbi feladatkörét továbbra is megtartó könyvtár 1959-ben visszakerült oda, ahol már az elmúlt 100 év folyamán — 1895 júliusától 1908 nyaráig, a gimnázium épületébe való költözéséig — működött, a mai Népkertbe. 1960-ban 9049 kötet államány 7 év alatt megháromszorozódott, mert 1967. év végén a könyvtár 27 487 kötetű állománnyal segítette olvasóit. Ez kellően mutatja az elmúlt 100 év alatti fejlődést. Meg kell említeni azt, hogy sok archív célt szolgáló könyv az 1950-es év elején — az akkori körülmények között mentésnek számító átszállítás folytán — a megyei könyvtárba került Békéscsabára, s ott még szélesebb olvasóréteg számára vált hozzáférhetőbbé. Nagy utat tett meg könyvtárunk az olvasók fogadása, a részükre rendelkezésre álló lehetőségek terén. A csak helybenolvasás lehetőségétől a modern közművelődési könyvtári kölcsönző munkáig az út sok fázisáról meg lehetne emlékezni. Míg 1960ban a város területén elhelyezett könyvtári egységeinkkel együtt 2225 olvasót tartottunk nyilván, addig 1967-ben 2269 olvasó egyedül könyvtárunk központjában elégíti ki igényét. 1967-ben 40 676 látogató érezte szükségét annak, hogy eljöjjön ismeretét bővíteni, szórakozást szerezni hozzánk. 1960-ban városi hálózatunk fiókjaival és könyvkölcsönzőivel együtt 67 210 kötet kölcsönzési forgalmat értünk el. Ezzel szemben az 1967-es 86 726 kötetes központi könyvtári forgalom is azt tükrözi, hogy az olvasórétegek szeretik a könyvtárban található könyvanyagot. Ezt az irányt szeretnénk tovább folytatni, hogy minél jobban el tudjuk látni különböző műfajú könyvekkel a lakosság ilyen igényekkel fellépő részét. A hagyományok ápolásához tartozik néhány jelenlegi szolgáltatásunk. Az 1938-as helyzetkép hírlapgyűjteményről, apró nyomtatványokról, képgyűjteményről, várostörténeti kép- és térképgyűjteményről, kliségyűjteményről, oklevél- és kéziratgyűjteményről szól. A mai követelményeknek megfelelően bel- és külföldi folyóirataink nagy száma irodalmi, mezőgazdasági, művészeti ágak közül képzőművészeti és zenei vonalon 256