Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Busa László: A kétegyházi szikesek sáska- és szöcskevilága

A KÉTEGYHÁZI SZIKESEK SÁSKAÉS SZÖCSKEVILÁGA Rekkenő a júliusi hőség. A vonatban még a padok is sütnek. Nem is csoda, hiszen a hőmérő higanyszála +37 C fokot mutat. Olyan területen halad vonatunk, ahol a hőségnapok száma 31,1%-os gyakoriságot mutat, azaz a DK-Alföld legszárazabb vidékén járunk. A vonatba utazók is friss levegő után vágyva lehúzzák az ablakokat. Szánalmas, merev nyugodtság látszik bármerre tekintenek. Kiszáradt mező, letaposott fű mindenütt. Azt hinnők, hogy ezen a szemmel is alig belátható pusztán kihalt az élet (1. kép.). De ez csak a látszat! Akaratlanul ARANY JÁNOS sorai jutnak az eszembe: „Ég a nap melegtől a kopár szik sarja Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta" Szegődjünk a biológus nyomába és ismerkedjünk meg e kietlen, unalmasnak látszó táj igen érdekes, mozgalmas rovarvilágával. Itt van hazánk nemcsak egyik legnagyobb kiterjedésű, de legváltozatosabb szikes talajfélesége is. A felszínpusztulás a területen jól megfigyelhető. Az eredeti felszínt a Maros hordaléklejtője alkotta, melyre mezőségi talaj rakódott. Az elszikesedés a pangó mocsárfelületek századelej i lecsapolásával törvényszerűen bekövetkezett. A felhalmozott sók károsan hatnak a növényzetre, illetve az asszociációkat meg is határozza. A sókoncentráció miatt a talaj felső rétege tömött lett. A vizet nehezen engedi át. Ezért a tavaszi hóolvadás idején több km

2 összefüggő vízrendszer alakul ki. A táj előbb füves, majd egységes száraz kopár térséggé lesz. ökológiailag nyílt, fátlan terület. A növényzete is sajátságos. Alkalmazkodik a klíma és a talaj viszontagságaihoz, melyet a nyári forróság megszakít. A növényzet a DESERTA és HERBOSA vegetáció típusba tartozik. Alapjában véve egy sajátságos tavaszi és őszi flórát különböztethetünk meg. A tavaszi flóra korán virító és többnyire apró növényekből áll. Két aszpektust lehet megkülönböztetni. Nyár elején virít az a liliputi növényhad, mely a szikes rónák fő jellemzője: fehér here — Trifolium repens sziki útifű — Plantago maritima szikfű — Matricharia Chamomilla melyet a közelben lokók gyűjtenek össze nagy szorgalommal. Nyár derekán túl, más flóraszőnyeget találunk a sziken. Előtérbe lépnek a bárányparéj (Champhorosma ovata) vöröses terjedelmes mezői. őszre minden ki van tapodva, le van rágva. Alig lehet ráismerni a Champhorosma rongyos leveleire. Elszáradt már a csillagpázsit (Cynodon Dactylon) is. Egyedül csak a sziki sóvirág (Statyce Gmellini) dacol a szikes halálos szorításával. A talaj sóösszetétele meghatározza a fitocönózist. Ezen az egységesnek látszó területen vtöbb asszociációt lehet megkülöríböztetni. A legnagyobb terjedelmű a sziki legelők FESTUCAETUM PSEUDOVINAEARTEMIOSOTUM asszociációja. Tavasszal a növényi élet itt indul meg először. A tavaszi talajvíz nagyon rövid ideig borítja, ha egyáltalában van. Növényzete már júniusban sárgulni kezd. Augusztus végére teljesen kiég a vegetáció. 238