Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Irányi Dezső: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulása és első lépései Békés megyében

téneti. Űjonnan hozták létre a filozófiai, politikai és művészeti szakosztályokat. Megyénkben 1953 koratavaszán — TT-keretben — az agronómiai, egészségügyi, földrajz-földtan-csillagászati, fizika-kémiai és műszaki szakosztályok működtek és tartottak rendszeres foglalkozásokat; külön dolgozott az Irodalomtö'rténeti és Történettudományi Társaság; márciusban alakult meg a filozófiai szakosztály.!! A Békés megyei szervezet megalakulását előkészítő Szervező Bizottság 1953. október 7-én 16 órakor ült össze Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa „Elmunkás-termé"-ben (Sztálin u. 14., ma Tanácsközt. u.), ahol a megyei vezető értelmiség meghívott képviselői jelentek meg.

1

2 A budapesti akadémiai gyűlésen résztvett küldöttek beszámoltak az új társulat országos megalakulásáról, céljairól, szervezeti formáiról. A megyei alakulás, vezetőségválasztás, az ellenőrző bizottság kijelölése 1953. október 25-én, a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében történt.

1

3 Előzetes méltatás a megyei sajtóban okt. 22-én, Szilágyi László tollából jelent meg. „ ... Megállapításom szerint — mondja — az értelmiség fordulópontra érkezett ... arra a pontra, amelyről az új tömegszervezet segítségével most már teljes egészében beállhat a szocialista építésért és a szocialista társadalom kiformálásáért folyó harcba..." „A harcra való aktivizálás két oldala: ... az értelmiség színvonalas ismeretterjesztő munkája nyomán a tömegek... általános műveltsége nő, eredményesebben fognak dolgozni a szocializmus építésében, másrészt az értelmiség rádöbben, hogy szükség van tudására, azt nem őrizheti magában, hanem át kell adnia a dolgozók széles tömegeinek.. ,"

1

4 „Az értelmiség új tömegszervezetének alakuló közgyűlése elé" címmel Frank Ferenc, a megyei pártbizottság agit. prop. o. vezetője ír vezércikket 24-én. Sonkoly Kálmán új elnök székfoglalójában „népünk anyagi és kulturális szükségletei egyidejű kielégítésének" és „az alapvető tudományok ismeretének" fontosságát hangsúlyozta „nagy országépítő terveink, bonyolult műszaki és mezőgazdasági feladataink megoldásához." „A tudományos világnézet alapvető tételeit: azt, hogy a természetben és társadalomban anyagi törvényszerűségek alapján megy végbe minden; hogy ezek a törvényszerűségek megismerhetők és ismeretük alapján a világ megváltoztatható, a fejlődés meggyorsítható — mondja — csak és kizárólag a konkrét tudományos ismeretek segítségével véshetjük be a dolgozók tudatába..." „A kultúrforradalom megvalósításához nem elég csupán az iskola; nagy szükség van az ismeretek terjesztésének iskolánkívüli nagy szervezetére .. ."

l

e Megyénkben társadalomtudományi vonalon politikai, filozófiai, történelmi és művészeti szakosztályokat szerveztek; természettudományi vonalon pedig a volt „élő" szakcsoportok utódaiként agrár, biológiai, egészségügyi, az „élettelen" szakcsoportokból pedig csillagászat-földrajz-földtani, kémia-fizikai és műszaki szakosztályokat. A szakosztályi megbízottak a megyei szervedet megalakulását követően, 1953 novemberében Budapesten, központi szakosztályi értekezleten kapták meg az irányítást; ezt követően, decemberben tartották meg sorra a megyei szervezeti öszszejöveteleket.

1

7 A szakosztályi vezetőségválasztásokra aztán általában 1954 első negyedében került sor. (így pl. a földrajz-csill. szakosztály 1953. nov. 29-i orsz. konferenciája után dec. 6-án került sor az „élettelen szakosztályok" megyei alakulására;

18 az újabb — 1954. febr. 1—2-i — országos ülések és tapasztalatcsere után

1

9 csak márc. 7-én a megyei szakoszt. vezetőségválasztásra.

2") Ekkor jelölték meg és dolgozták ki jövő programjukat pontosan az egyes szakosztályok. A szétszórt értelmiségi erők egyesítése népünk kulturális felemelkedésének célja érdekében idők folyamán helyesnek bizonyult. De az átalakulás nem ment — országosan sem — minden zökkenő nélkül. Kezdetben az országos hálózaton belül az egyes szervezetek munkája, különböző adottságaik következtében, több-kevesebb nehézséggel bontakozott ki. Megyénkben is megvoltak a kezdeti nehézségek. „Az 1953-ban választott vezetőség kezdetben még nem ismerte funkcióját, az elnökségi ülések csak formálisak voltak. A megyei apparátus félfüggetlenített szaktitkárokkal dolgozott, jó ideig betöltetlen volt a megyei titkár állása is. Majdnem egy évig rendszertelen volt a szervezet munkája. Emiatt persze tekintélynek sem örvendhetett." — Vallja az első időszakról kiadott megyei elnökségi beszámoló (1957-ben) önmagáról.

2

1 A megyei szervezetnek ez az önmagát elítélő megállapítása ezidőben országos jelenség, áll Békésre is. Anélkül azonban, hogy ellenkező előjelű megállapítással 212