Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Irányi Dezső: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulása és első lépései Békés megyében

téneti. Űjonnan hozták létre a filozófiai, politikai és művészeti szakosztályokat. Me­gyénkben 1953 koratavaszán — TT-keretben — az agronómiai, egészségügyi, föld­rajz-földtan-csillagászati, fizika-kémiai és műszaki szakosztályok működtek és tar­tottak rendszeres foglalkozásokat; külön dolgozott az Irodalomtö'rténeti és Történet­tudományi Társaság; márciusban alakult meg a filozófiai szakosztály.!! A Békés megyei szervezet megalakulását előkészítő Szervező Bizottság 1953. ok­tóber 7-én 16 órakor ült össze Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa „El­munkás-termé"-ben (Sztálin u. 14., ma Tanácsközt. u.), ahol a megyei vezető értel­miség meghívott képviselői jelentek meg. 1 2 A budapesti akadémiai gyűlésen résztvett küldöttek beszámoltak az új társulat országos megalakulásáról, céljairól, szervezeti formáiról. A megyei alakulás, vezetőségválasztás, az ellenőrző bizottság kijelölése 1953. október 25-én, a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében történt. 1 3 Előzetes méltatás a megyei sajtóban okt. 22-én, Szilágyi László tollából jelent meg. „ ... Megállapításom szerint — mondja — az értelmiség fordulópontra érke­zett ... arra a pontra, amelyről az új tömegszervezet segítségével most már teljes egészében beállhat a szocialista építésért és a szocialista társadalom kiformálásáért folyó harcba..." „A harcra való aktivizálás két oldala: ... az értelmiség színvonalas ismeretterjesztő munkája nyomán a tömegek... általános műveltsége nő, eredmé­nyesebben fognak dolgozni a szocializmus építésében, másrészt az értelmiség rá­döbben, hogy szükség van tudására, azt nem őrizheti magában, hanem át kell adnia a dolgozók széles tömegeinek.. ," 1 4 „Az értelmiség új tömegszervezetének alakuló közgyűlése elé" címmel Frank Ferenc, a megyei pártbizottság agit. prop. o. vezetője ír vezércikket 24-én. Sonkoly Kálmán új elnök székfoglalójában „népünk anyagi és kulturális szük­ségletei egyidejű kielégítésének" és „az alapvető tudományok ismeretének" fontos­ságát hangsúlyozta „nagy országépítő terveink, bonyolult műszaki és mezőgazdasági feladataink megoldásához." „A tudományos világnézet alapvető tételeit: azt, hogy a természetben és társadalomban anyagi törvényszerűségek alapján megy végbe min­den; hogy ezek a törvényszerűségek megismerhetők és ismeretük alapján a világ megváltoztatható, a fejlődés meggyorsítható — mondja — csak és kizárólag a konk­rét tudományos ismeretek segítségével véshetjük be a dolgozók tudatába..." „A kultúrforradalom megvalósításához nem elég csupán az iskola; nagy szükség van az ismeretek terjesztésének iskolánkívüli nagy szervezetére .. ." l e Megyénkben társadalomtudományi vonalon politikai, filozófiai, történelmi és művészeti szakosztályokat szerveztek; természettudományi vonalon pedig a volt „élő" szakcsoportok utódaiként agrár, biológiai, egészségügyi, az „élettelen" szak­csoportokból pedig csillagászat-földrajz-földtani, kémia-fizikai és műszaki szakosz­tályokat. A szakosztályi megbízottak a megyei szervedet megalakulását követően, 1953 novemberében Budapesten, központi szakosztályi értekezleten kapták meg az irányítást; ezt követően, decemberben tartották meg sorra a megyei szervezeti ösz­szejöveteleket. 1 7 A szakosztályi vezetőségválasztásokra aztán általában 1954 első ne­gyedében került sor. (így pl. a földrajz-csill. szakosztály 1953. nov. 29-i orsz. konfe­renciája után dec. 6-án került sor az „élettelen szakosztályok" megyei alakulására; 18 az újabb — 1954. febr. 1—2-i — országos ülések és tapasztalatcsere után 1 9 csak márc. 7-én a megyei szakoszt. vezetőségválasztásra. 2") Ekkor jelölték meg és dolgozták ki jövő programjukat pontosan az egyes szakosztályok. A szétszórt értelmiségi erők egyesítése népünk kulturális felemelkedésének célja érdekében idők folyamán helyesnek bizonyult. De az átalakulás nem ment — orszá­gosan sem — minden zökkenő nélkül. Kezdetben az országos hálózaton belül az egyes szervezetek munkája, különböző adottságaik következtében, több-kevesebb nehéz­séggel bontakozott ki. Megyénkben is megvoltak a kezdeti nehézségek. „Az 1953-ban választott vezetőség kezdetben még nem ismerte funkcióját, az elnökségi ülések csak formálisak voltak. A megyei apparátus félfüggetlenített szaktitkárokkal dolgo­zott, jó ideig betöltetlen volt a megyei titkár állása is. Majdnem egy évig rendszer­telen volt a szervezet munkája. Emiatt persze tekintélynek sem örvendhetett." — Vallja az első időszakról kiadott megyei elnökségi beszámoló (1957-ben) önmagá­ról. 2 1 A megyei szervezetnek ez az önmagát elítélő megállapítása ezidőben országos jelenség, áll Békésre is. Anélkül azonban, hogy ellenkező előjelű megállapítással 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom