Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - Implom József. Gyula város utcanevei

Délibábos nyelvészkedéshez vezetne, ha valaki helyi ismeretek nélkül kísérelné meg a Csiga utca, Hajós utca, Kosár utca, Selyem utca vagy az Űjülés utca magyarázatát. A Csiga utca ugyanis a mellette levő Csigakertről, a Hajós utca az egykori Hajós-érről (Hajós-útról), a Kosár utca a Bárdos kiöntésétől vesszőből font sövénnyel védett Kosároldalról, a Selyem utca a szomszédos Epreskertről, melyet Selymeskertnek is neveztek, az Üjülés utca pedig a múlt században történt újabb településről kapta a nevét. 3. Több régi utcanevet az utolsó háromnegyed évszázad folyamán megszüntettek, majd újabban ismét valamelyik új utcára ruházzák. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az illető utcanév nincs egyetlen utcához kötve. Pl. annak idején megszüntették a Szarvas utca és a Feketesas utcaneveket. Mind a kettő a sarkán álló egykori kocsmáról kapta a nevét. Az utcanév tehát más utcára nem lett volna átruházható. — Viszont a felszabadulás után tévedésből megszüntetett Nürnbergi utca nevét bármely utcára át lehetett ruházni, mert annak a célnak, hogy a nürnbergi Gyulaer-Gasse viszonzásaképpen Gyulán is legyen Nürnbergről elnevezett utca, a Törökzugban is megfelel. 4. A teljes utcanévanyag birtokában módunk van az utcanevek felülvizsgálására, és javaslatot tehetünk az érdemtelenül adott utcanevek megszüntetésére és új utcaelnevezésekre: a) Kívánatos volna, ha a városi tanács a város határába beolvadt 23 község egy részét utcanévvel örökítené meg. Ilyenek: Bagd, Boldogfalva, Fejérem, Györké, Gyulamonostora, Krakó, Remeteháza, Szanna, Szerhet stb. b) Az 1566. évi török ostromnál hősi halált halt vitézek közül nincs még utcája Ösi Gáspárnak, Székely Mártonnak, Szúnyogh Mihálynak. c) 1849. augusztus 22-én 1300 honvédtiszt tette le a fegyvert Gyulán a cári orosz sereg előtt, köztük a későbbi 13 aradi vértanú közül kilensen. Háromnak már van utcája. Utcát kaphatna Lázár Vilmos, Nagy Sándor és Török Ignác is. d) XIX. század: Utcát érdemelne Bródy Sándor író, akinek első elbeszéléskötete Gyulán jelent meg 1884-ben, Szamossy Elek festő, aki Gyulán fedezte fel Munkácsy Mihály festőtehetségét, Székely Aladár neves fotoművész, akinek 1896-ban Gyulán volt fényképész-műterme. e) XX. század: a gyulai születésű Bródy Imre, akinek szabadalma alapján 1937-ben hazánkban állítottak elő először nagyiparilag levegőből kriptongázt. — Dobos István gyulai születésű pilóta, a magyar repülés egyik úttörője, aki 1919-ben repülőgépen vitte Oroszországba Szamuelyt, hogy Leninnel beszélhessen. — Fürst Sándor, Kulich Gyula, Sallai Imre, — Kohán György Kossuthdíjas festő.* *A Gyulai Városi Tanács a megyei fanács vb-határozata alapján az utcanevek felülvizsgálatára bizottságot küldött ki, s a bizottság javaslatára ez év április havi ülésén utcát nevezett el Bródy Imréről, Dobos Istvánról, Fürst Sándorról, Kodály Zoltánról, Kohán Györgyről, Kulich Gyuláról, Münnich Ferencről, Sallai Imréről és Székely Aladárról. (Szerk.) 201