Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - SZEMLE

gényes életrajzot alkalmazza. Az író meg­lehetősen nehéz helyzetben van. Lehetősége van ugyan, hogy a főszereplő életét a saját fantáziájával nézze, de ugyanakkor megkö­tik a történelmileg létezett személy többé vagy kevésbé ismert életrajzi adatai. Az életrajzi regényeknek az a legnagyobb eré­nyük, hogy a művészt emberközelbe hozzák, és mindennapi életén, cselekedetein keresz­tül mutatják be. Dallos könyvében ez túl­ságosan egyoldalúvá vált. Sikerült a való­ságosan élő embert megragadnia, problé­máit átérezzük, ugyanakkor azonban a mű­vész megformálása elnagyolt, az emberi problémák és kapcsolatok mögött háttérbe szorult, s vagy sablonosan leegyszerűsítette, vagy misztikusan homályossá vált. így a könyv elolvasása után, alig kerülünk köze­lebb Munkácsy művészete — s általában a művészet — megértéséhez. A regény tele van Munkácsy kisebb-na­gyobb szerelmi kalandjaival. Ez — kétség­telenül — a regény olvasmányosságát segíti elő. Meg kell azonban mondanunk, hogy egy életrajzi regény írásánál nem lehet egy bonyolult művész emberi egyéniséget így leegyszerűsíteni, és alkotói tevékenységét gáláns kalandjai mögött elnagyolva bemu­tatni. Joggal merülhet fel a kérdés: mi tette indokolttá a mű másodszori megjelenteté­sét? Hiszen Harsányi Zsolt és Zsigrai Juli­anna nyomdokain haladva meglehetősen kommersz igényeket elégít ki, s csak feles­legesen megerősíti a közönségben azt a ma­gyarkodó, konzervatív eszményképet, a­mely művészeti közéletünkben eddig is ép­pen elég problémát okozott. De éppígy magán viseli a regény a szá­zadvégi népszínművek szellemét és roman­tikáját is. (Pl. a 14 éves Miska találkozása a Csaba környéki betyárral, Lacza Bálinttal, az asztalos Miska túlságosan érett megálla­pításai stb.) Ez a szemlélet néha már a jel­lem eltorzításához vezet. A De Marches báró özvegyével kötött sze­rencsétlen házasság bemutatásánál például a köztük levő véleménykülönbséget Dallos eltúlozza, és a minél előnyösebb bemutatás végett — csak az asszonyt hibáztatja. Ugyanakkor az őszinte szerelmi kapcsola­tot Svennel — ami teljesen az író fantáziá­jának szüleménye — idealizált, teljesen va­lószerűtlen történetnek érezzük. A két kötetben a szerző azt a nem min­dennapos életutat, küzdelmes pályát mutat­ja be. amelyet a kis csabai asztalosinas a világhírnévig befutott. Kár, hogy a lendü­letes olvasmány, a regény, az igényes olva­sónak — említett hibái miatt nem nyújthat n.aradandó élményt. BÖÖR LASZI.O ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS, 1966 Az ÖRKI és a 36. sz. Koordináló Bizottság tudományos kiadványa Az öntözéses gazdálkodás problémái iránt érdeklődő olvasók, elsősorban mezőgazda­sági szakemberek részére szeretném a két­kötetes kiadványt bemutatni. A könyv az Öntözéses Gazdálkodás az öntözési és Rizs­termesztési Kutató Intézet és a 36. sz. Fő­feladat Koordináló Bizottsága tudományos kiadványa. Megjelenik évente két számban, jelenleg a hatodik évfolyam kerül kiadásra. Az ismertetésre kerülő két szám a negye­dik évfolyam példányai. Az 1966-os év két száma alkalmas ennek a maga nemében igen jelentős kiadvány-sorozatnak az is­mertetésére. A két kötetben megjelent 21 közlemény­nek részletes ismertetésére nincs lehetőség, de ez írásunknak nem is lehet a célja. A megjelent közlemények szerzői részben a Kutató Intézet munkatársai, részben más intézményeknek az öntözéses gazdálkodás problémái vizsgálatával foglalkozó szakem­berei, így a 36. sz. Főfeladat Koordináló Bi­zottságának tagjai. A hazai szerzőkön kívül a közlemények között külföldi, elsősor­ban KGST államokbeli kutatók, intézetek eredményeit is meg lehet találni, főleg azo­kat, amelyeknek hazai viszonyaink között is számottevő jelentőségük lehet. Érdemes a közlemény szerkesztésére fel­figyelni. A kiadvány egy-egy számában megjelenő közlemények úgy vannak össze­válogatva, hogy azok mindegyike hasonló témakört vizsgál, ha nem is azonos szem­pontból. Ilyen módon alkalma van az olva­sónak az öntözéses gazdálkodás bizonyos szakterületéről több oldalról alapos mély­rehatoló, korszerű ismereteket szerezni. Az 1966-os kiadvány első száma nagyobb­részt a talaj, valamint az öntözött növény vízgazdálkodásával foglalkozó közleménye­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom