Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: Békés megye élelmiszeriparának központja: Békéscsaba

termelési volumen megoszlása a törzsgyár és a pósteleki üzem közt: 2/3 :1/3-ad a törzsgyár javára. A Békéscsabai Konzervgyár — az iparvágány nélkül — 264 668 000 Ft-ba került. Átlagos munkáslétszáma 1965. és 1966. években 1600 volt. Az 1965. évi teljes keresztmetszetű termelése 2 409 vagon, míg 1966. évben már 4 188 vagon árut termeltek. A Konzervgyár főbb tagozódása: I. Konzervprofil, amelyen belül főzelék-, sűrítő-, savanyító és gyümölcsüzemek termelnek, II. Szárítócsarnokban a szabályozható hőmérsékletű bolgár tálcás, és magyar gyártmányú szalagos berendezésekben hagymát, burgonyát és zöldségféléket szárítanak. III. 1966. januárban megindult a tésztaüzem napi 270 q árutermelési kapacitással. Spagettit, makarónit, metéltet és orsótésztát állítanak elő teljesen automatizált üzemben. A Békéscsabai Konzervgyárban alkalmazták először az automatikusan dolgozó konzervgyári gépeket. Ilyen megoldású az 1964. júliusában üzembe helyezett paradicsomfeldolgozó, ahol a munkát pneumatikus, távvezérlésű automaták végzik. Naponta 75—80 vagon nyersparadicsom megy át az öt gépsoron, amelyből 12—15 vagon paradicsompürét készítenek. Újszerű volt ebben a gyárban az is, amit már említettünk, hogy a termelés együtt indult meg az építkezéssel. A Konzervgyár termékeinek nagy része — ez 1965-ben a termékek 74,5%-a volt — külföldre kerül ki. Jelentős mennyiségű csemegeuborkát szállítanak innen Angliába, — szárított hagymát Hollandiába s különböző termékeket — így marinált paprikát — Szovjetunióba, valamint a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába és a Német Szövetségi Köztársaságba exportálnak. 1965. évben az export értéke 106 millió forint volt. Az üzem szakemberei híresek újításaikról. Így oldották meg az üvegmosás automatizálását is. Ez a gép óránként 6 000 db üveget mos ki. A Konzervgyár nyersanyagát elsősorban megyénk mezőgazdasága szociális szektorában vásárolja fel termelési szerződés alapján. Jelentős mennyiségben kell gyümölcsöt és zöldségféléket más megyékből beszállítani, mert azokat megyénkben vagy egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben termelik. A Konzervgyárnak is meg a Hűtőháznak problémája az egyszerre nagy tömegben beérő s beérkező áruk frissen, eredeti zamattal és vitamintartalommal való eltartása, tárolása a feldolgozásig. Ezt segítené megoldani a termelőhelyhez közeli előhűtők, tárolók vagy mozgó feldolgozó berendezések beállítása, amely a termelés helyén végezne előkészítő feldolgozást. Békéscsaba élelmiszeriparának fejlesztése és kiépítése még korántsem lezárt folyamat. Bővítések és korszerűsítések ebben az iparágban is napirenden vannak és ezek hálás befektetések maradnak mindig. DR. MARÁI GYÖRGY FELHASZNALT FORRÁSMUNKÁK Tények és adatok Békés megye életéből, Békéscsaba, 1964. Békés megye húsz éve. Békéscsaba, 1965. Maday Pál: Szarvas története, Szarvas, 1962. Orosháza története, Szerk.: Nagy Gyula, Orosháza, 1965. Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története, Békéscsaba, 1960. Enyedi György: Dél-Kelet Alföld mezőgazdasági földrajza, Bp., 1964. Békés megye fontosabb statisztikai adatai, Békéscsaba, 1963. Békés megye fontosabb statisztikai adatai, Békéscsaba, 1964. Békés megye fontosabb statisztikai adatai, Békéscsaba, 1965. Békési változások — Népszabadság, 1966. febr. 25. sz. Bodnár István: Májvaluta — Magyarország, 1967. évi 17. sz. Békés megyei Tanács V. B. Statisztikai csoport összesítő jelentései. Leel-össy Kálmán — Márai György: A Sarkadi Cukorgyár története — Kézirat. Márai: Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kapcsolata Békés megyében. Díjnyertes pályamunka. 125