Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: Békés megye élelmiszeriparának központja: Békéscsaba

BÉKÉS MEGYE ÉLELMISZERIPARÁNAK KÖZPONTJA: BÉKÉSCSABA Békés megye mezőgazdasági jellegű s ilyen minőségben komoly szerepet játszik az ország állattenyésztésében, a gabona- és takarmányfélék termelésében, sőt az élelmiszeripari termények és termékek előállításában is. Ismeretes, hogy az utóbbi évek során a megye ipara jelentős létesítményekkel bűvült: Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzevgyár, Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgépgyár, Ruhagyár, Hajtómű- és Felvonógyár, Orosházi Üveggyár és ugyanitt nagy kapacitású gabonaraktár, a Gyulai Bútorgyár stb. Így megyénk jelentős mértékben járul hozzá az ország lakossága élelmiszer iránti igényének kielégítéséhez és az ipar nyersanyaggal való ellátásához. A megyei élelmiszeripar egyes ágainak: konzervipar, hűtőipar, baromfi- és tojásipar fejlődése erősen meghaladta a népgazdasági szinten előirányzott fejlődés arányait. 1958—1960-ig terjedő hároméves tervidőszakban indult meg a megye élelmiszeriparának fejlesztése. Az Orsz. Hűtőipari Vállalat Békéscsabai Hűtőházának építését is 1959-ben kezdték meg. Megfigyelhetünk szerkezeti változásokat éppen a békéscsabai iparokkal kapcsolatban. Megszűnt a felszabadulás előtt jelentős Békéscsabai „Tátra" Csokoládé- és Cukorkagyár. Schneider Ignác Békéscsabán alapította 1935-ben baromfifeldolgozó üzemét, ahogy Orosházán az 1890-es években az olasz Bernardinelli, de 1949-ben ezt az üzemet is szocializálták és felújították a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat részére, amely ma az Orsz. Baromfifeldolgozó Vállalat Békéscsabai Üzeme, és bővítése napjaink eseménye már. Ugyanez az átszervezés volt megfigyelhető a malomiparban is, ahol az új őrlési technológia feleslegessé tette a kisebb malmokat, az István Malom kapacitása pótolja őket. Békéscsaba a Körösvidék azon részén terül el, ahol még felnyúlásaiban a BékésCsanádi lösz-hát jól termő szántóit is megtalálhatjuk, de közel van a Berettyó és a Körösök vidéke azon részéhez, ahol az erősen kötött vályog, valamint a réti agyagtalajok mellett a termő és vakszik is megtalálható. Ezért Békéscsaba határában a talaj minősége folytán előnyösen lehet termelni gabonát, kukoricát, napraforgót — rizst és burgonyát már kevésbé — valamint paradicsomot, paprikát, cukorrépát és vöröshagymát. Ennek felismerése tükrözik abban is, hogyan lett itt az élelmiszeripar a felszabadulás előtt, még inkább miért lett napjainkban a megye élelmiszeriparának középpontja, mert a város mezőgazdasági nagyüzemeiben megtermett a szükséges nyersanyag jelentős része. Fejlett út- és közlekedési hálózata lehetőséget biztosított a hiányzó termények ideszállítására. Békés megye legrégibb élelmiszeripari ága a malomipar, hisz 100 éves múltra tekinthet vissza. A békési gőzmalom ugyanis 1857-ben már felépült és üzemelni kezdett. A XIX. század vége felé több malom üzemelt már Békéscsabán is. A mai István Malom az első világháború előtt leégett elődje helyén épült fel az 1910-es években. Az itt kifejlesztett modern őrlési technológia következménye, hogy a sütőipar legszívesebben az István Malom lisztjéből süt, bár szeretik az orosházi és a gyulai malmok lisztjeit is. A konzervgyári tésztaüzem TL.—50-es céllisztszükségletét első sorban az István Malomtól, vagy az orosházi, békési malmoktól szerzi be. A sütőüzemek ugyanis a malmok lisztjét színnorma és nedvességnorma alapján veszik át. BL—55-ös lisztfajta a közismert nulláslisztnek felel meg. Bl.—80-as lisztet a finom fehérkenyér, a Bl.—112-es lisztet pedig a barnakenyér sütéséhez hasz122