Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - G. Vass István: A békéscsabai 1891-es agrárszocialista mozgalom
dalról végzetesen eldöntötte a csabai mozgalom sorsát: Ebben az időben már mérhetetlen ösztönös energiát tudott felvonultatni, ugyanakkor azonban képtelen volt a visszavonulásra, a lehetőségekhez való alkalmazkodásra. A mozgalom felszámolása A. súlyos intézkedések (a csendőrség megerősítése, katonák beszállásolása stb.) ellenére az első hónapokban mintha még mindig erősebb volna a mozgalom, mint más helységekben. A munkások nem tekintették felosztottnak a munkáskört, júniusban három alkalommal tartottak szűkebb körű összejövetelt a kör volt helyiségében, s elhatározták, hogy a munkáskör minden tagjától 20 krajcárt gyűjtenek be a perbe fogottak megsegítésére és a bírósági költségek fedezésére. 3 0 Sőt még a szervezkedés eredeti gazdasági célkitűzéseit is igyekeztek érvényesíteni, amennyiben május második felében a túl magas uzsorát és robotot követelő gazdáknál nem vállaltak harmados kukoricát, míg végül is azok kénytelenek voltak engedni. A csabai mozgalom önállóságát jelzi, hogy májusban és júniusban közvetlenül a budapesti pártvezetőséggel tartották a kapcsolatot. 3 1 A mozgalom miatt perbe fogott munkások perének lefolytatására 1891 végén és 1892 elején került sor. A munkások kétszer is fellebbeztek, a hatóság azonban jó időre emlékezetes példát akart adni. 31 embert ítéltek el. Legsúlyosabban azokat — 5 évre és 50 frt pénzbüntetésre, valamint 10 évi hivatalvesztésre —, akik közvetlenül részt vettek a főszolgabíró megverésében. De a többiek közül is sokakat ítéltek egy-kettő-háromévi fegyházra. 3 2 A mozgalom utolsó fellobbanása a harmadfokú ítélet kihirdetése után, 1892 áprilisában volt, amikor Iván János és néhány társa azt tervezte, hogy behatol a főszolgabíró hivatalába, s erőszakkal kényszeríti az ítélet megváltoztatására, mások pedig a királyhoz akartak fordulni segítségért, s ismét gyűjtést indítottak a munkáskör volt tagjai között. Ezen kísérleteket — nem utolsó sorban ügyes besúgója segítségével — a hatóság hamar felszámolta, az ügyvédeknek pedig egyszerűen megtiltották, hogy a munkásoknak — akárcsak egy kérvény megfogalmazásában is — segítségére legyenek. 3 3 Sztraka György múltjához illő szívóssággal és kitartással mindent elkövetett a szervezkedés teljes szétzúzására. A vezető nélkül maradt mozgalomba sikerült saját emberét, Valentinyi Mihályt beépítenie. Ez kétségtelenül hozzájárult a csabai mozgalom szétzüllesztéséhez. Hiszen míg a 90-es évek közepén az orosházi főszolgabíró egyre-másra jelentgeti a szervezkedés tényét, de semmi közelebbit nem sikerül megtudnia róla, addig Sztraka a munkások minden mozdulatáról, minden tervéről előre értesül, s a kihallgatások során szó szerint idézi egymás közti beszélgetéseik részleteit, 3 4 aminek lélektani hatása kétségtelenül igen nagy lehetett. A legkisebb összejövetelre is azonnal lecsapott, s a résztvevők ellen kérlelhetetlenül megindította a kihágási eljárást, a községben megjelenő csorvási vagy gyulai munkásokat pedig azonnal kiutasította a járás területéről. Az SzDP központi vezetésén belüli ellentétek okozta kiábrándultság és a vezetők bebörtönzése mellett főleg ez eredményezte, hogy az 1890-es évek közepén már mindössze egy nyolc-tíz tagú csoport képviselte a mozgalmat, de annak tevékenysége is alig terjedt túl a Népszava olvasásán. G. VASS ISTVÁN 11
