Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László. Emlékek Békéscsaba villamosításáról

A villamosmű községi kezelésben Rosta Mihály az áramszolgáltatás megindítása után a Ganz Villamossági Rt. megbízásából tizenhárom hónapig vezette a próbaüzemet, s 1906. január 1-én átadta a községnek. A község a telep első igazgatójává a békéscsabai születésű Szeberényi Tibor gépészmérnököt nevezte ki. Szeberényi már előbb is részt vett a villamosításban, mert a Ganz megbízásából ő vezette a fogyasztók belső villamos berendezéseinek szerelését. Nem alkalmazottja volt a Ganznak, hanem csak szerződéses megbízottja. Nem is lépett a cég szolgálatába később sem. A Budapesti Műszaki Egyetemen megtudtam, hogy 1878-ban született Békéscsabán, s gépészmérnöki oklevelet 1902-ben szerzett. A villanytelepet mindössze másfél évig vezette. Sorsával nem lehetett megelégedve, mert egy ilyen induló kis villanytelep — ötszáz fogyasztóval — még a legszükségesebb kezelő személyzetet sem tudja jól eltartani. Működése idején egy kis hálózatbővítéssel három új transzformátor-állomást építettek, s a fogyasztók számát hatszázra emelték. Megrendelték továbbá a harmadik áramfejlesztő generátort is, mert a terhelés annyira nőtt, hogy időnként a tartalékot is üzembe kellett állítani. Szeberényi Tibor békéscsabai rokonaitól megtudtam még, hogy élete további folyamán önálló tervezőmérnökként dolgozott. Részt vett a szolnoki papírgyár tervezési munkáiban, s 1939-ben halt meg. Budapesten temették el. Nem házasodott meg, s gyermeke nem maradt. Szeberényi Tibor távozása után a község a villanytelep igazgatójává Áchim Gusztávot nevezte ki. Áchim azonban községi mérnöki munkakörét is megtartotta. Ez így egészséges megoldás volt. A fiatal községi mérnök nemcsak szorgalmazója volt a villamosmű megteremtésének, hanem részt is vett az építési munkában. Ö tervezte a lakóházakat, s ő irányította a házépítési munkát. Nevét 1911-ben Ádám Gusztávra változtatta. Abból a békéscsabai Áchim családból származott, mely Áchim Andrást és Gyóni Gézát adta a magyar hazának. Ádám Gusztáv, oklevelének megszerzése után, vasútépítő és tervező mérnökként kezdte pályáját. Makói osztálymérnöki állásából került 1902-ben a csabai községházára. Ettől kezdve csaknem négy évtizeden át minden haladásnak kezdeményezője és pártolója volt, s tevékeny részt vett a község műszaki fejlesztésében. A villanytelepet tizenhárom évig vezette úgy, hogy közben ellátta községi mérnöki majd főmérnöki munkakörét is. Amint az igazgatást átvette, üzembe helyezték a már korábban megrendelt harmadik generátort is. Ezzel a villamosmű teherbírása az előbbi 310 kilowattról 660 kilowattra emelkedett. így volt már tartalékgépük is, s idők múltával megkezdhették a nappali áramszolgáltatást is, hogy az ipar fejlődését előmozdítsák. Már az első évben — 1912-ben — hatvanra emelkedett a kisipari motorok száma, s további két év alatt csak Békéscsabán száztizenháromra nőtt. Azért kellett kiemelnem, hogy Békéscsabán, mert 1910-ben megkezdték Békés község részére is az áramszolgáltatást. Ennek érdekében mintegy 9 kilométer hosszú, 5 kilowattos távvezetéket építettek Békésig, ahol a község nagyban vette át az energiát. Egy évvel előbb eseményszámba ment, hogy végre, mikor már öt éve működött a villanytelep, a MÁV is a fogyasztók sorába lépett. És a MÁV-val együtt a laktanya is. Békéssel egyidőben megkezdték az áramszolgáltatást Mezőmegyeren is, majd 1911-ben Erzsébethelyen. Az első világháború kitörése azonban a fejlődést megakasztotta. Az összeomlást követő években olyan szénbeszerzési nehézségekkel került szembe az igazgató, hogy olykor a másnapi indulás is kétséges volt. A nappali áramszolgáltatást meg kellett hát szüntetni, s megszüntették az estit is. Az évi üzemórák száma 1920-ban kétezerre esett vissza. Ez természetesen lecsökkentette a kisipari fogyasztást. S a fogyasztás csökkenése növelte az igazgató gondjait. Ádám Gusztáv a Thurzó utcában lakott egy négyablakos földszintes házban. A háznak sok szobája van, de ezek közül most már csak egyben lakik dr. Sándor 111