Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László. Emlékek Békéscsaba villamosításáról

neseket saját gerjesztette áramukkal meg lehet erősíteni, s ennek az elvnek az alkalmazásával nagy áramfejlesztő gépek is szerkeszthetők. Siemens felfedezésével kapcsolatban meg kell említenem, hogy az öngerjesztés elvét Jedlik Ányos magyar egyetemi tanár jóval előbb felfedezte, de felfedezését nem hasznosította. Akkor szerkesztett gépe és ennek leírása azonban ma is megvan. Az öngerjesztés elvének bejelentése után tíz évvel — 1877-ben — Párizs utcáit már ívlámpákkal kezdték világítani. Ezek az ívlámpák Jablocskov orosz hadmérnök tervei alapján készültek. Edison azonban 1881-ben már ezer szénszálas izzólámpa tündöklő fényével ejti bámulatba a párizsi világkiállítás látogatóit. Egy évvel a párizsi világkiállítás után — 1882-ben — megkezdi működését a világ első közüzemű villanytelepe — New-Yorkban. 1882. november 12-én — hazánkban először — Temesvárott indult áramfejlesztő telep. 1885-ben a Ganz Villamossági Rt. bemutatja a transzformátort, melyet három zseniális mérnöke: Zipernovszky, Déri és Bláthy szerkesztett. Ez a találmány forradalmasítja az áramszolgáltatást, s a magyar villamosipart a világ élvonalába emeli. Ugyanebben az évben villamosítják Londont és Párizst, majd 1890-ben Bécset, és: 1893-ban Budapestet. Budapest villamosítása után egy évvel Békéscsabán Áchim Gusztáv községi mérnök javaslatot tesz, hogy Csabán is létesíteni kellene egy villanytelepet. Látjuk, hogy amikor a javaslat elhangzott, az egész világon még csak néhány világvárosban működött közüzemű villanytelep. Meg kell azonban említenem, hogy kis házi telepek már jóval korábban működtek hazánkban is. Ganz 1878-ban már ívlámpákkal világítja vasöntödéjét. A következő évben pedig ívlámpák fényében korcsolyáznak Pesten a jégpályán. Két év múlva megjelent a piacon az Edison-féle izzólámpa, s ekkor a pesti Vigadó termeit az újságírók bálján olyan izzókkal világították meg, melyek ezer gyertyafényűek voltak, s „tizenhat órán át égtek" .Egy-egy ilyen izzólámpa nagyon drága lehetett. Mert a legkisebbek ára is körülberül ötvenszerese volt a mainak Persze csak az első esztendőkben. A Pesti Nemzeti Színházban is felszereltek egy házi telepet, mellyel ezer kis izzólámpát tudtak üzemben tartani. Ezt követte a transzformátor feltalálásának bejelentése. Érdekes ezzel kapcsolatban, hogy nyolc év múlva Budapesten olyan váltóáramú telepet létesítettek, melynek nagyfeszültségű áramát a körzeti transzformátor-állomásokban kisfeszültségű egyenárammá alakították át. Ennek az volt az előnye, hogy a tartalékot olcsó akkumulátor teleppel biztosíthatták. Ez volt hát a helyzet a világban, mikor felvetődött a gondolat: Legyen villanytelepe Csabának is! De míg Csabán vitatkoztak: Gyula döntött. A megye akkori székvárosában 1899-ben már villannyal világítottak. Bérbe adták az áramszolgáltatást a Magyar Forgalmi Vasúti Rt.-nak, s ez egy egyenáramú telepet létesített. Az egyenáram megakadályozta később a fejlődést, de egyenlőre haladást jelentett. Ugyanaz a cég ajánlatot nyújtott át Csabának is, s a csabaiak ezt el is fogadták. De úgy látszik annyira előnytelen volt, hogy a felsőbb hatóság a határozatot nem hagyta jóvá. „Szerencsére" — írja később a villanytelep szorgalmazója, Áchim Gusztáv. Na de végül •— 1904 februárjában — helyesen döntöttek a csabaiak. Elhatározták, hogy az áramszolgáltató telepet a Ganz Villamossági Rt-gal, a község költségén építtetik meg: váltóáramú rendszerre. Ezt egy-két évre bérbe adják az építő cégnek, s azután saját kezelésbe veszik. Es március 11-én a szerződést a Ganz-zal alá is írták. A villamos üzem későbbi szép fejlődése megmutatta, hogy a hosszú vita nem volt hiábavaló: helyesen határoztak. Néhány év múlva már Csaba látta el árammal Békést és Mezőmegyert, majd a csabai villanytelepre kapcsolták Gyulát és Mezőberényt is. A hosszú vita közben persze számos magyar város megelőzte a villamosításban Csabát. A mai határokra számítva Békéscsaba nagyközség a villamosításban a 40. volt. Így is előkelő hely! 108