Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Hajdú Mihály: A százéves békéscsabai zsargonszótár

„Először. A tisztelt olvasók figyelmeztetnek mind ezen lejebb és a túl lapokon megírt úgynevezett hebre vagy nyalavi nyelven való zavaros szavakra és beszédekre, melyek a rablók, tolvajok, kozákok és mindenféle rosz emberek titkos és nyilvános helyeken is együtt tervezni, és titkosan beszélgetni szoktak. Másodszor. Hebre vagy nyalavi — zavaros — nyelvnek híják és nevezik ők ezen beszédet, mivel több nemzetnek beszédeikből és szavaikból vannak összeszedve, hasonlóan hamisan összeszerkesztve, hogy ők bátrabban beszélgethessenek egymás között és egymásnak szóval jelt adhassanak, kiváltképpen éjjeli időben magokat egymáshoz alkalmazhassák ..." Ezek után 177 kifejezést sorol fel rendszertelen egymásutánban, s mindegyik tolvajnyelvi szónak két jelentést ad. így néha értelmezései suták, erőszakoltak. íme az első néhány szó: „Magyarul" Haragszom vagy Haragszik Hadd el vagy Ne bántsd Jól van vagy Okosan van Baj van vagy Baja van A szótár módszeres feldolgozása azonban igen érdekes eredményt ad. Már Bárczi Géza magállapította: „ ... az átmeneti állapotot, a német argó lassú behatolását bizonyítja a valószínűleg jobbára vidéki tolvajnyelvet tartalmazó Toronyai-féle szójegyzék, melyben, magyaros jellege ellenére, a német-jiddis Gannersprachenak már nagyon jelentős szerep jut." (MNy. XVII., 286.) Vizsgáljuk meg ezt a megállapítást a jegyzék szókészletén! Helykímélés céljából nem közlöm változatlanul a teljes szójegyzéket, hanem eredetük szerint csoportosítom a szavakat, s az egyes csoportokon belül betűrendben sorolom fel őket. A Toronyai által megadott két jelentés közül csak egyiket, a jellemzőbbet adom. Amikor azonban a két jelentés nem fedi teljes egészében egymást, akkor természetesen mindkettőt leírom. Saját kiegészítéseimet, megjegyzéseimet zárójelben közlöm. 62 eredetileg is magyar szó ill. kifejezés fordul elő a békéscsabai zsargonszótárban, mely a teljes anyagnak 35%-a. Közülük 17 egyszerű jelentésátvitel, vagyis a fogalmat, rendszerint főnevet, valamely tulajdonságával, legjellemzőbb melléknevével helyettesítik a használók. Ezek: bajúszos „macska", felhúzó „nadrág", felrántó „csizma", feltvő „kalap, sapka", füles „ló", füstölő „pipa", gomboló „rokk (kabát)", halló „fül", lassú „ökör", lobogó „zsebkendő, nyakkendő", mekegő „juh", morgó „kutya", pergő „kocsi", pityegő „óra", pukkantó „puska", röfögő „sertés", szagoló „orr". Sok szónál a jelentésátvitel szimbolikus eredetű, esetleg a humoros gondolattársítás is szerepet kap. Ilyenek: ábécézik „tömlöcben jelt ad", bukva „rab(-ként)", dohány „papírpénz", evedző „kéz, kar", fázik „fél", fejes „csendbiztos", fogas „perzekútor", furulyái „ujjával jelt ad", gyertya „néz, lát", harafni (harapni?) „játszani, kötődni", karika „gyűrű", kasza „éles kés", kelepce „nyelv", kígyó „öv", kötőfék „óralánc", lepedő „százforintos", leves „(apró-)pénz", orgonál „lábával jelt ad", plenka „tízforintos", rug „észrevesz", sarkantyú „tömlöcvas", szellőző „akasztófa", topánka „ital", topánkás „részeg", ugrató „ijesztő, szalajtó". Találunk néhány szót, mely a népnyelvből került át a tolvajnyelvbe. Ezek szinte kivétel nélkül országosan elterjedt szavak, így nem utalnak a Békéscsaba környéki nyelvjárások egyikére sem. Avas „ócska", bokros „ijedős", csap „megkárosít", cserdít „kihúz", faggyúz „ítél", sápol „osztozik" és a kapcarajzos „csirkefolvaj" összetételének az előtagja. Vannak olyan szavak is, amelyekről feltételezzük a magyar eredetet, de ez csak valószínűsíthető. Ezek köznevesült személynevek vagy szóösszevonások, esetleg csak hasonló ejtés alapján használt szavak, tehát az argó belső szóteremtésének eredményei. Andé „add ide", bálik „bolond, esztelen", cafka „feleség", dugál „danol", fickó „zacskó", hamvát „élet", ingetve „csalva", járol „eszik", kamcsó „tökéletes", kármarci „(férfi nemiszerv)", kegyikelni „pipálni", kuksi „vásár", szövetni „aludni". „Nyalavi" Prajges Ephi Tahhi Balhé