Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - SZEMLE

nyok kialakításának és állandósításának kérdését képezik. Ugyanis a jelenlegi alacsony országos tejtermelés hátterében nem a tehénállomány genetikai szintje, hanem az üzem, a környezet alapvető fogyatékosságai húzódnak meg. A? üzemen belül tehát a legfontosabb teendők egyike az, hogy megteremtsük az élő szervezet és a környezet sajátos egységét az optimális termelés biztosítása érdekeben. Ilyen állandóan formálódó, sajátos egység következménye az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasása tehenészetének termelési eredménye is. 10 év átlagában 4000 liter feletti tejet mutat tehenenként, s legyen szabad az orosháziakkal együtt hangsúlyoznom, hogy ez az eredmény még nem jelenti tehénállományunk genetikai képességének felső határát. Aligha van nagyobb öröm az ember számára, mint az alkotás tiszta öröme. a7 Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága tehenészetének évkönyvét olvasva, elkerülhetetlenül nagy érzések uralkodnak el az alkotó szellemű szakemberekben. E tehenészet eredményei minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy magyartarka szarvasmarhaállománvunkban — minden eredménviavító keresztezés nélkül is — van annyi tei. teizsír, fejlődési eredmény és húsminőség. mint amennyit a világ legfejlettebb szarvasmarhaton vésztő országainak szarvasmarhaállnmánva jóval kedvezőbb környezetben Drodukál. Kevesen mondjuk, de sokszor és sok helyen, hoev magyartarka szarvasmarhaállományunkban a 3500 liter tei és a 4°/

n-os tejzsír minden k'ilönösobb üzemi-genetikai munka nélkül is benne van. csunán ndeouát környezet kérdése a realizálás. A genetikai munka alapjait a Tanfardasáe 15 évvel ezolőtt rakta le. Ennek az alaDozó munkának egyes szakaszairól igen időszerű tartalommal dr. Rabinszky Mihálv számol be. A kis létszámú tehénállományt tekintve, helyes elhatározás volt a beltenyésztés keretein belül folvtatott családtenvésztés. A takarmánvterme=ztés volumene és szerkezete — a jóvoltából — helvr*°tet toromtett a Tangazdaságban. Az állami gazdaságok takarmányhelvzetéhoz kénest, tehenei bőségesen és igényeiknek megfelelően el vol' '"a. A tehenészet eredményében a takarmányellátottságnak döntő szerepe volt és van. A szelekció ilyen genetikai munkára és takarmánybázisra alapozva, termelésnövelés tekintetében megnyugtató. Azonban a beltenyésztés további egzisztálását figyelembe véve, az oldalági rokontenyésztés és az állomány letalitásra történő szűrése — megítélésem szerint — a jövőben elkerülhetetlennek látszik. Az a tény sem csökkenti a szűrés fontosságát, hogy a mesterséges megtermékenyítő-hálózat különböző származású bikáit rendszeresen váltják az állományon. A megnövekedett tehénlétszám szaporulata széles szelekciós bázist képez. Ennek következtében időszerű feladat az állomány volumenének megfelelő szelekciós módszer megválasztása. A szelekciós tevékenység nem hagyhatja figyelmen kívül azt a hatalmas fenetikai előnyt, ami a tejtermelés átörökítésének biztonságából adódik. A tehénállomány ilyen természetű homogenitása stabil genetikai tartalék, amit a tejzsír növelése céljából a tejcsökkenés minden különösebb veszélye nélkül H lehet és ki kell a teizsírt biztonságosan örökítő bikák alkalmazásán keresztéi használni. Kovács Gábor tanulmánya a takarmányozástechnika témaköréből — ha elvon atkoztatottan is — bemutatja a tehenek anyagcsereegvensúlvának megfelelő takarmányszükséglet kiszámításának módiát. Sajnálatos tény. hogy a takarmánytermő teriilet szélsőséges tápláló anvag-szolgáltató dinamikája következtében sohasem kapiuk takarmányainkban azokat a t.ániáló an^ag-arányokat. amelyeket a táplálóérték- és ásványi anyagarány-táblázatok mutatnak. Súlvnsbítia még e bizonytalansági tényezőt az a körülmény, hogy a teheneket — "H-notuktól és termelésüktől függetlenül — egységes alaptakarmánnyal látiuk el. üzemi módon. Csunán a pótabrak összetételében és különböző ásványi anvasrokkal történő kiegészítésében vagyunk kénesek arra. hogv az eltérő igénvofcet megközelítően kielégítsük. Héüas Lajos ennek a kielégítésnek változatos, sokrétű módozatáról ad tá• •i-n.rtn+ágt a takarmánytermesztés szeri-oy^térői írt beszámolójában. Igen megszívlelendő az a szervezettség, amellyel takarm á n vtermesztésü n ket f oly tat j ák. Dr. Kishonti tanulmányában a tehénállomány termelésének és vemhességi nroduktivit.ásának összefüggéséről számol be. A két borjazás között eltelő idő megrövidítésének igen célravezető módiaként. a tehén méhének invnluciós vizsgálatát és a vizsgálat nyomán szük112