Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - SZEMLE

be szedése plasztikus képet fest a kora­beli népéletről, a nagykunsági társada­lom gazdasági és kulturális viszonyai­ról. összefüggéseiről. Szilágyi nem illú­ziókat kelt, nem fest színes képeket, a valóság képe a magukért beszélő adatok életre keltése révén rajzolódik ki előt­tünk. A megismert kép általánosítható, és számos következtetés levonására al­kalmas. Több olyan történeti, néprajzi stb. kérdésre ad feleletet amit részlet­kutatások hiányában eddig nem tudtunk kellőképpen megválaszolni, vagy jobb híján a romantika, az egzotikum álta­lánosba vesző, ködös világába utasítot­tunk. Szilágyi munkájának a helyi ér­dekű eredményeken messze túlmutató jelentősége az, hogy jelentős mértékben hozzáiárult néprajztudományunk eg­zakttá tételéhez. Bár ezen a téren még van adóssága — például igen jó lett vol­na néhány beszédes történeti statisztikát közölni tárgyával kapcsolatban — elő­lépése. törlesztése igen számottevő. A harmadik tanulmány az emlékezet­ben jobban élő, már feldolgozásokból is ismert 1863-as „nagy ínségre" való hivat­kozással a Nagykunságon sajnálatosan nem ismeretlen aszályok, száraz eszten­dők népéletbeli kihatásait vázolja fel. ugyancsak elsőkézből vett, bőséges le­véltári adatok segítségével. Egy-egy ilyen nagyobb szárazság, mint ez a bemutatott 1790. évi is, merőben átalakította a nép­életet. Kutakat ástak a folyók, erek fe­nekén, az oly jelentős pásztorkodás nagy nehézségekbe ütközött, a lezárt, tilalmas területek is legelőkké váltak, megrövi­dítették a pásztorok fizetségét, takar­mányszerzéssel, biztosítással intézménye­sen is foglalkoztak, a jószág teleltetését messzi, aszálytalan vidékeken végezték, a ledolgozási formák egész légiója ala­kult ki és nagyszámú szükségrendsza­bály született. A földművelés szenvedett legtöbbet az aszálytól, főleg a tavasziak. Az adóelengedés nem sokat segített, a szegénységnél éhínség tört ki. A városok kölcsönt vettek fel szükség-búza vételé­re. A nép között szükségételek terjedtek el. Egy-egy ilyen aszályos év nagy lökést adott a távoli vidéken való legeltetés­nek. Szilágyi a nagykunságiak tiszaháti sertésmakkoltatásával foglalkozik beha­tóbban. Ebben a tanulmányában is, akár­csak az előző kettőben, bőséges, jól ösz­szeválogatott levéltári anvagot vonultat fel. Napjainkban a történeti néprajzi kuta­tások egyre inkább elterjednek és mind nagyobb érdeklődést keltenek. Számos tudománytörténeti szempont is érvényre jut ezekben a mindenképpen hasznos, a ma életének jobb megismerését is cél­zó kutatásokban. Nagyon örvendünk an­nak. hogy az ilyen irányú, modern kuta­tások egyik legnagyszerűbb darabját, a Békési Élet hasábjain ismertethettük. A kiadvány rotaprintes eljárással, kevés példányszámban készült. Ez a minden­képpen „diszkrét." forma semmifélekép­pen sem fér össze a kiadvány értékével, számos vonatkozásban továbbfejleszthe­tő, önmagán túlmutató problematikájá­val. Nem a szűk körű kutatótábor szá­mára van csak mondanivalója Szilágyi Miklós munkájának; élvezettel és tanul­sággal olvashatja a nagyközönség is. Éppen ezért nyugodtan lehetett volna nyomdai úton előállítani és nagyobb pél­dányszámban közreadni. így inkább be­tölthette volna az országszerte örvende­tesen fellendült helytörténeti-néprajzi kutatások színvonalemelését célzó hiva­tását is. DR. DANKÖ IMRE BIBLIOTHECA BEKESIENSIS I. Érdemlegesebb méltatást igénylő fel­adat lenne annak a gondolatnak a pro­pagálása, hogy iskolarendszerünk leg­fiatalabb gyermekeként izmosodó szak­középiskoláink hogyan szolgálják a gya­korlati élet felmerült problémáit. A Bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola nyomdaipari tagozatá­nak tanulóit ebben a tekintetben pedig külön elismerés illetné, hiszen profil­juknak legjobban megfelelő, nemes ha­gyományok alapjait rakosgatják. Evek óta jelentkeznek egy-egy nívvában egyre erősödő kiadvánnyal, bizonyítva irodalmi érdeklődésüket és nagyon meg­nyugtató tipográfiai felkészültségüket egyaránt. Dutka Ákos és Gyóni Géza váloga­tott verseinek igényes, szépmívű ki­adása után most „Emlékezzünk Vég­Gyula várárul" című kiadványukkal lep­ték meg a megyében készülő bibliofil 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom