Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Dr. Flórián Endre: Ionoszféra-mérések a Békéscsabai Obszervatóriumban

Ám, még a csillagászok is, akik a gyakorlati élettől nyilván a legtávolabb eső tudományágat művelik, még ők is szeretik hangoztatni, hogy működésük a fizikai tudományok előbbrevitelét szolgálja és így közvetve a civilizáció fejlődését segíti elő. Mennyivel inkább megkövetelhető tehát a mért adatok gyakorlati felhasználása a tudomány más ágaiban! A békéscsabai kutatás ebben is szerencsés. Említettük már, hogy a rádióhullámok terjedése legnagyobbrészt az ionoszféra segítségével történik és így gazdaságosabb. Nézzük meg ezt egy példán. Békéscsaba és Szeged között a távolság kereken 80 km. Ha a két város között rádióösszeköttetést kívánunk létesíteni, akkor nagyobb teljesítményű adókészüléket kell beállítanunk arra az esetre, ha hosszúhullámokat alkalmazunk, amelyek a talaj mentén kúsznak. Ezek végig a Föld-felszín mentén, tehát sűrű levegőben és a talajhoz súrlódva haladnának, nagyon sok veszteséget szenvednének. A veszteséget a nagy teljesítménnyel kellene pótolni. Rövidhullám esetében a rádióhullámok Békéscsabáról az ionoszférába ugranának, majd onnan visszaverve érnék el Szegedet. így felfelé és lefelé jövet, kb. 10—10, tehát összesen csak 20 km-t tennének meg sűrű levegőben és a törés által okozott veszteség is kisebb lenne, mint amekkorát a talaj menti haladás okozna. Végeredményben előny ösebb lenne, kevesebbe kerülne így a kb. 200 km-es út, mint a 80 km-es. Még jobban kitűnik ez az előny a sok ezer km-es távolságoknál, ahol a visszaverődés okozta úttöbblet szinte jelentéktelen a gömbi távolsághoz képest. Jól tudják már ezt a rádióhullámok gazdái (különösen külföldön), és ezért építették ki az ionoszféra mérőhálózatot az egész világon, ezért létesültek a nagy nemzetközi ionoszféra-centrumok. Az idefutó adatokból ionoszféra-előrejelzéseket készítenek, ezekből pedig kivehető, hogy két pont közötti rádióösszeköttetés a nap és az év mely szakában mekkora hullámhosszon lehetséges egyáltalán és mekkorán gazdaságos? A Békéscsabai Ionoszféra Obszervatórium adataival nemcsak e nagy nemzetközi centrumok munkáját segíti elő (naponként kb. 50 szavas telex-táviratot küld, közvetlen összeköttetéssel a már említett TZMIRAN-ba!), hanem hozzájárul a hazai rádióösszeköttetések sikeresebb kivitelezéséhez is. Ezt az előrejelző-munkát — a békéscsabai adatok felhasználásával — az OMI Ionoszféra Osztálya végzi, amely a mérések felügyeletét is gyakorolja. A Békéscsabai Ionoszféra Obszervatórium így lett hasznos állomása a magyar tudománynak és így vált ismertté világszerte. Bizonyára szívesen látogatnák meg az ionoszféra kutatásával foglalkozó külföldi szakemberek is. DR. FLORIAN ENDRE