Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 3. szám - Dr. Tábori György: A körösi faúsztatás történetéből
polást okoznak, azért a rucalápon való úsztatást csak Szanazugig javasolják engedni. A két szakhivatal közvetlenül is felírt a minisztériumba, jogos véleményüket felsorakoztatva, és az 1872. évi tavaszi árvíz egyik esetével alátámasztva indokaikat. A szakvélemények áttanulmányozása után a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium 1872. évi július 6-án kelt leiratában kéri a megyét, hogy az 1869. április 5-én hozott 26. b. gy. számú határozatát vonja vissza ,„a változott viszonyokra való tekintettel..." és mivel az állam nagy összegeket fordít a szabályozási munkálatokra, a megye ne a magánérdeket tartsa szem előtt, hanem a köz érdekét, a szabályozás szükségleteit. A sok vita, tiltakozás és a miniszteri leirat után Békés megye 1872. évi szeptember 23-án tartott közgyűlésén a 395/1872. b. gy. számú közgyűlési határozattal a rucalápon történő faúsztatást a megye egész területén 1872. október 15-i hatállyal megszüntette, azzal az indokolással, amivel a szabályozási társulatok is érveltek. Békés megye után Arad megye is betiltotta a rucalápos faúsztatást, mert az illuzórikussá vált volna, tekintve, hogy a Körösök Arad megye felől folynak Békés megyébe. A rucalápozás hullámai most sem ültek el, mert a Békés megyei faigényeket más módon nehezen tudták kielégíteni, de még az Arad megyében kitermelt fának sem tudtak más piacot találni, főleg a szállítási nehézségek miatt. Arad megye vezetősége állandóan kilincselt a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban a tilalom feloldása végett. Békés megyéhez is átiratot intézett már 1872. november hó 4-én, melyben leírja, hogy erdeiben sok ezer öl fa van kivágva és felhalmozva, amit egyedül csak Békés megye piacain lehetséges értékesíteni, és kéri a rucalápos faúsztatás engedélyezését. Békés megye nem hoz döntést. Arad megye indokoltnak tűnő kérésére a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium kétszer is sürgeti Békés megyét a döntés végett. A tiltó határozat és a feloldást követelő kérdések körül tovább folyik a vita. A minisztérium kérésére Békés megye ismét kéri a szabályozási társulatokat, nyilvánítsák véleményüket az ügyben, ami egy újabb rendszabályjavaslatot eredményez, amely nem sokban tér el az 1868-ban kiadottól. A szabályozási társulatok a javaslathoz két kimutatást is készítettek arról, hogy mennyi fa és más anyag úszott le a Körösökön Békés megyébe:
