Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 3. szám - Takács László: József Attila Mezőhegyesen
tása egy kicsit háttérbe szorult, s csak az utóbbi években nyert erőteljesebb hangsúlyozást. Feldolgozásunkban a gondolatébresztés és további kutatás igényével tehát elsősorban a költőnek mezőhegy esi kapcsolatairól kívánunk szólni. E témakör kapcsán a következő forrásokra és feldolgozásokra támaszkodhatunk: Az 1837-ben írt Curriculum vitae-ben maga József Attila tesz említést róla: „Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen." E tény egyik leghitelesebb dokumentuma egy vers, mely a Szépség koldusa kötetbe mezőhegy esi dátumozással került. A költemény címe: Tavaszi ének. (Mezőhegyes, 1922. június 18.) Kéziratos példánya Koncsekné Gebe Márta tulajdonát képezi, ajánlással ellátott. („Vers Mártának.") Az irodalomtörténészek hiteles pontossággal tisztázták, hogy a költeményt a kamasz-diákkori szerelem ihlette. 2 A vers olvasása meggyőz bennünket arról, hogy a tehetséges fiatal költő ebben az időszakban még sokat átvesz a Nyugat első nemzedékének, elsősorban Adynak s a támogató Juhász Gyulának költői reminiszcenciáiból. Ezen a versen is érződik ez a hatás. A reménységet kifejező szimbolikus ábrázolásmód ellentétbe kerül a halál „citerázó" dekadenciájával. A közbeékelt verssorok gondolati-hangulati hatása kétségkívül még egy kicsit átvett költői póz. Bizonyíthatja ezt egy Makóról 1921. december 2-án keltezett, nővéréhez írt levélrészlet is: ..Apropos, tegnapelőtt írtam egy verset, ez a legutóbbi — egyik tanár, aki különben igen művelt és mégis szerény ember azt mondta rá, hogy ebből az egy versemből látja először azt a szellemet, amely érvényesülni fog. S erre föladott három kötet Adyt. Karácsonyra csakis Adyt kérek." 3 Az egykori tanár Galamb Ödön lehetett, aki visszaemlékezéseiben í^r ír: „Ekkoriban vettem meg Ady verseinek valamely olcsó kiadását. Egyenként adtam neki a köteteket, s beszéltünk arról, amit olvasott." 4 De a vers tüzetesebb vizsgálata arról is meggyőz bennünket, hogy az erőteljesebb optimista felkiáltásokban a fiatal költőtehetség már saját művészi-formai kelléktárát próbálgatja. Közvetlenül a költőtől származó bizonyítékok közül megemlítenénk, hogy egy 1923. május 14-i dátummal keltezett levél is említést tesz Mezőhegyesről : „Holnap kocsi jön értem Mezőhegyesről, ott leszek szombatig, onnan Szegedre megyek a Juhász-jubileumra." 5 A költő életútját nyomon követő feldolgozásokban szintén találkozunk Mezőhegyesre vonatkozó utalásokkal. József Jolán mind „A város peremén" című regényes életrajzában, mind a tudományosabb igénnyel fellépő „József Attila élete" című művében említést tesz róla. Az életrajzi adatokból azonban bizonyos ellentmondások is kiolvashatók. Az bizonyosnak látszik, hogy József Attila többször járt Mezőhegyesen, de ottani tevékenységére vonatkozóan kevés hiteles forrásunk és feldolgozásunk van. És különösen a Mezőhegyesen elöltött időszak értelmezése szorul bizonyos fokú korrekciókra. A költő nővére azt állítja, hogy Attila az 1921. év nyarát „Mezőhegyesen, osztálytársánál — a tanítványánál" töltötte, s csak szeptemberben tért vissza a makói internátusba. 6 Saitos Gyula művében 7 szintén nem tesz említést arról, hogy József Attila kit tanított volna Mezőhegyesen, csupán értékelni igyekszik az itt eltöltött két nyári hónapot: 28