Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Gácser József-Rózsa Béla: Békés megye tanyavilága

könyvkölcsönzés lehetőségeit. A tanyai lakosság olvasásának alakulását a következő táblázatban mutatjuk be: Kölcsönzőhelyek száma 82 140 Olvasók száma 6 176 8 325 Kölcsönzött könyvek száma 1960 1965 60 416 163 057 Ezek a számok igazolják a tanyai emberek olvasási igényének fokozó1 dását. 1960-hoz viszonyítva 269%-ra növekedett az olvasott könyvek száma. A külterületi olvasók között különösen magas a tanulók száma (4510). A külterületi lakosság könyvvel való ellátásában jelentős szerepet tölt be a művelődési autó, amely 18 helyen kölcsönöz rendszeresen. 1965ben 21 294 kötetet kölcsönzött. Ezzel a szolgáltatással 1214 olvasó igényét elégítettük ki. További 7 helyre tervezzük kölcsönző létrehozását. A tanyai lakosság tájékoztatása és nevelése érdekében az elmúlt években 45 képviselői beszámolót, 150 békegyűlést, barátsági estet és számos tanyanapot tartottak. E tevékenységben különösen a Hazafias Népfront nyújt nagy segítséget. Az utóbbi időben megélénkült a mintegy 32 tanyacsoport tevékenysége is. A zárt jellegű településeken és azokon a helyeken, ahol villany iá van, növekedett a rádió- és televízió-előfizetők száma. Megközelítő adatok szerint a külterületi családok 2/3-ának van rádiója. Kevés a napilapok előfizetőinek száma. A helyszínen szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a külterületen inkább a hetilapok kedveltek. Ennek alapvető oka az, hogy a posta a napilapokat csak késéssel tudja kézbesíteni. Kevés a hivatásos művészek fellépésével rendezett előadások, műsoros estek száma. Néhány esetben azonban tanyai klubokban neves előadóművészek fellépéséről is van tapasztalatunk. A színházi kultúrát a falusi műkedvelő csoportok fellépése megközelítően biztosítja. A tanyákon igen nagy az érdeklődés az író-olvasó találkozók iránt. Egy-egy íróolvasó találkozón 80—100 ember is részt vesz. Vizsgáltuk, hogy a termelőszövetkezeti majorok (központok) milyen kulturális lehetőségeket biztosítanak a tanyai lakosság számára. Megállapításunk szerint a tsz-majorok egyelőre csak gazdasági központok, kulturális központnak még nem tekinthetők. A tanyai kulturális élet központja a korábbi hagyományoknak megfelelően továbbra is az iskola. Legtöbb helyen a népművelési ügyvezető feladatait a tanyai tanító látja el. Erre vezethető vissza az a jelenség, hogy ahol a körzetesítéssel megszűnt az iskola. ott a legtöbb helyen visszaesett a kulturális tevékenység. A népművelési ügyvezető hálózatot a békési járás és Békéscsaba város építette ki tervszerűen. A többi járásban, városban csak szórványosan működnek tiszteletdíjas népművelési ügyvezetők. A tanyai lakosság kulturális ellátását nehezíti az a tény is, hogy legtöbb falusi művelődési otthon tervében csak minimális programot irányoznak elő a tanyai népművelésre és azt is csak részben hajtják végre. A tanyai területek kulturális ellátásának további szélesítését akadályozza a technikai feltételek hiánya (villany, aggregátor, filmvetítő, terepjáró művelődési autó, megfelelő helyiség, útviszonyok). A nagy anyági 23