Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - G. Vass István: A Nagy Októberi Szocialista forradalom hatása Békés megyében

gyűlöltebb képviselőit. A legfontosabb problémákat azonban a forradalom nem oldotta meg, s ezért a harc tovább folyt. Egyik oldalon úgy érezték, hogy máris túlságosan előreszaladtunk, az egyszerű emberek azonban egyre inkább sejtették, hogy „ez még nem az igazi". A harc során pedig valamilyen formában mindig szóba kerülnek az oroszországi események: hol elrettentő, hol lelkesítő példaként. A hangulat ellentmondásosságát, az ellentétek összefonódottságát jól szemlélteti ugyanazon újságnak egy hónapon belül megjelent két vezércikke. A Csabai Napló

1

2 1919. jan. 1-én így ír: ,,... A nép számára ki kell vívni a jogot és be kell fejezni azt a gyönyörű művet, amit az elmúlt esztendőben a népies politika diadalra jutásával az orosz forradalom elkezdett." Január 22-én viszont dühtől tajtékozva így: „Mint egy ragályos betegség, mint valami szörnyű vész, suhan szerte végig egész Európán a bolsevizmus ..." Ugyanebben az időben a Szarvas és Vidékében dr. Sámuel Károly a demokratikus szilárd renden alapuló békekötést Európa pirománikusaitól félti, akik „az orosz muzsik után most a magyar paraszt pusztulásában . .. akarnak gyönyörködni".

1

3 A politikai vitákon is gyakran esik szó az orosz forradalomról. Gyulán pl. a Tanácsköztársaság egyik vezetője, Somogyi Imre már a Károlyikormány idején gyakran beszélt Leninről,

1

4 a Kisgazdapárt alakulógyűlésén pedig az orosz forradalmat gyalázó Prattinger Ferenccel szemben, Dundler Károlynak kellett megvédenie a proletariátus pártját és eszményeit.

1

5 De jellemző a március 21-e után következő hatalomátvétel is: Az endrődi direktórium vezetője, Fekécs Imre azzal tessékelte ki a községházáról a régi hivatalnokokat, hogy „eljött az orosz szellem"

1

6, Békésen pedig a főtéren összeverődött embereknek a hadifogságból hazatért katonák arról beszéltek, hogy „nálunk is az lesz, ami 1917 végén Oroszországban".

1

7 De volt az orosz forradalomnak egy közvetlenebb, személyekben nyomon követhető hatása is, amit az eddigi kutatások szinte teljesen figyelmen kívül hagytak. Paróczay János, a csabai direktórium későbbi elnöke 1919 elején még Oroszországban volt. Február elején indult el három társával a szaratovi fogolytáborból. Pestre érkezésük után a gyűjtőfogházban felkeresték a letartóztatásban levő kommunista vezetőket, és megbeszélték velük teendőiket, hogy hazatérve az események irányítóivá váljanak.

1

8 De itt említhetjük meg Petrovszky Pált, a direktórium termelési biztosát is, aki az 1900-as évek elején Lenin párizsi szemináriumain vált marxistává, s 1918. dec. 1-én már mint a kommunista párt tagja tért haza Békéscsabára, s néhány társával azonnal hozzáfogott az SZDP baloldali blokkjának megszervezéséhez.

1

9 Békésen őri Sándor mellett, az Oroszországból hazatért Gregor József tevékenykedett leginkább a baloldali erők megszervezésén, később pedig ő lett a Vörös Őrség parancsnoka.

2

0 A proletárdiktatúra egyik legtekintélyesebb szarvasi vezetője, a Vörös őrség parancsnoka, Klucsjár Mihály szintén Oroszországból tért haza.

2

1 Hunya István még október előtt hazatért, s Neuhausban részt vett egy frontra irányított század fellázításában, november l-e után pedig az endrődi földmunkás-szakszervezetben tevékenykedett, s a Tanácsköztársaság idején is jelentős szere8