Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

FOLYÓIRATSZEMLE DR. OROSZLÁNY ISTVÁN: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS SZÍNVONALÁNAK VIZSGÁLATA Vízügyi Közlemények 1966/2. füzet (Vizsgálat Békés megye szántóterületein) Cikke bevezetőjében a szerző ismerteti vizsgálatainak előzményeit. A Magyar Hidrológiai Társaság 1962. november 14-i vitaülésén ismertette a mezőgazdasági vízgazdálkodás jellemzésére javasolt mutató számításának elvi alapgondolatát. A vízgazdálkodás színvonalát jellemző mutató akkori első megfogalmazásának magyarázata után, annak további fejlődési fázisáról, 1964-ben az MTA Francia—Magyar Földrajzi Kollokviumán, majd 1965-ben az Agrártudományi Egyetem tudományos ülésszakán számolt be. A téma elméleti ismertetése, a példákon való bemutatás hiánya miatt, a szerző szerint a „vízgazdálkodás színvonala" fogalom a gyakorlati szakemberek előtt misztikus maradt. Cikkében konkrét példán — éppen Békés megyei vizsgálatai alapján — világítja meg a vízgazdálkodás színvonalának jellemzését lehetővé tevő mutató számításának gyakorlatát. Eközben elemzi megyénk vízgazdálkodásának történelmi múltját, rámutatva arra, hogy a vízszabályozás, belvízrendezés és az öntözés — a mezőgazdaság kultúrtechnikai eszközei —, egyre több agrotechnikai eszközökkel és műszaki tényezővel párosulva, milyen eredményeket hozott a három ármentesítő társulat munkájában. A táblázatokkal és térképvázlattal meggyőzően magyarázó cikk, a természeti földrajzi tényezők sokoldalú hatásának figyelembevételével, fontos gazdasági növények (búifi, kukorica, lucerna) példáján mutatja bé a vízgazdálkodás színvonala jelleméé-ének lehetőségét. Vizsgálatainál a békéscsabai, az orosházi és a gyulai meteorológiai állomások, valamint a szarvasi kutatóintézeti adatok elemzésével vezeti le a mutató alkalmazását. A vízgazdálkodás gyakran változó előjelű (öntözés, belvízmentesítés) feladatainak legcélszerűbb megoldásához ma már nem elegendők az empirikus megfigyelések. A víz mezőgazdasági szerepének az agrotechnika fejlődésével párhuzamos növekedése megköveteli, hogy a műszaki létesítményeket optimálisra tervezzék, figyelembe véve a fejlesztés lehetőségének biztosítását is. A mezőgazdasági vízgazdálkodás sok természeti és biológiai tényező figyelembevételével történő számszerű értékelése — a cikk bizonysága szerint is — a gyakorlati gazdálkodást segítő tudományos eredmény, mely méltán tarthat számot a tervszerűbb gazdálkodásra törekvő mezőgazdasági és vízügyi szakemberek érdeklődésére. 120