Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

szolgáltatási és nem utolsósorban az idegenforgalmi szívóhatást a térképek figyelmen kívül hagyják, pedig mindezek összességükben eléggé súlyosak. A szöveges rész is csak részben nyújtja ezek lényegét. Kisebb hibák, elírások a külön várostérkép-vázlatokban is akadnak. A Magyar városokból leszűrhető általános tanulság, hogy hazánkban a dunántúli városok a fejlettebbek, az Alföldön csak Szeged, Debrecen, Szolnok és Kecskemét versenyezhet velük. Szolnok és Hajdú-Bihar megye zömmel történeti jogon városi jogállású, de városi szerep és jelleg nélküli települései (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Kisújszállás, Túrkeve stb.) maradtak le legjobban az országban a városok között. Békéscsaba, Gyula, Orosháza fejlődése, ha a dunántúli hasonló városokhoz mérve nézzük, eléggé megnyugtató, különösen ha a kötetben még csak utalásként szereplő s a legutóbbi két évben megvalórult. nagyhorderejű változásokat beszámítjuk, mind az iparosítás, mind a közművesítés, mind pedig az idegenforgalom terén. Míg az alföldi városok jórészében 1T?0 óta. számottevően csökkent a lakosság számi», Békéscsaba népessége, Orosházáéval együtt, némi emelkedést mutat. Gvula népessége 40 év alatt lényegében változatlan maradt. A lesutóbbi két népszámlálás (1949 és 1960) között a mesveszékhelv lakossága korösszetételben kissebb mértékben fiatalodott. Gvuláé és Orosházáé viszont ,.öregedett". (1960-ban 18.3%. ill. 18.1% volt a 60 éves vagy annál idősebb korosztályok aránva e két város lakosságában!). Makóval egvütt Gvula és Orosháza az ország három ..legöregebb" nénessésű városa volt 1960-ban. Sajnos, az élveszül p+é=pk adatai is arról tanúskodnak. hoc»v M

akó és Szeded m°lJp+t Gvulán és Orosházán a legkisebb a néoes.°ég szanorodása városaink között. C1QR9-ban 1000 lakosra Orosházán 10, Gvulán PR élveszületés esett. Békéscsabán is csak 10.7.). A lakosságból a kereső, tehát a nrodnktív nénpscéer aránya a iobbak közé tnrtn^ik 3 városunkban. (Békéscsabán és Orosházán egvaránt 56°'n. Gvulán 53%.) A fnp-laltniáfj fíiPKoiortok számai a mezőpa7rtc,<;ápi munkából élők erőteljes csökkenéséről beszélnek, ugvanakkor az inari munkalehe+nség komoly emelkedésről tanúskodnak. 1949-hez kénest 19Pn-íp Békéscsabán 11.1%-kal, Gyulán 14.5%-kal. Orosházán 10%-kal aoadt az agrárnépesség, s ugyanakkor Békéscsabán 5,7%-kal, Gyulán 4,5%-kal, Orosházán pedig 4,8%-kal gyarapodott az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma. A dunántúli városok 25% körüli szellemi foglalkozású népességéhez hasonlítva Gyula 20, Békéscsaba 18, s különösen Orosháza 11%-a eléggé kedvezőtlen. A forgalom adatai elsősorban Békéscsaba jelentős kereskedelmi szerepéről vallanak. Az 1960—62. évi kiskereskedelmi forgalom méretei alapján megyeszékhelyünk elérte Szolnok vagy Kecskemét eredményeinek 80%-át. Orosháza és Gyula eladási értéke nagyjából a fele volt Békéscsabáénak. Mindamellett egyet kell értenünk a kötet azon megállapításával, hogy 3 városunkban a szükségesnél kevesebb a korszerű üzlet. A vasúti személy- és áruforgalom nagyon jellemző számai szerint Békéscsaba a 13. helyen állt 1960—62-ben a személyforgalomban (1962-ben 821 000 eladott menetjeggyel), egvenrangban Kecskeméttel és Cegléddel. (Gyulán ugyanekkor 341 000, Orosházán 538 000 utas szállt fel, Szolnokon 1 129 000, Szentesen 405 000, Hódmezővásárhelyen 567 000). A vasúti teherforgalomban Békéscsaba elérte Szolnok kétharmadát, Orosháza megelőzte Vásárhelyt (1962). Az idegenforgalom 1962-es adatai közül a gyulai Várfürdő örvendetesen szép számát kell kiemelnünk: 309 000 vendég kereste fel, mindössze 33 000-rel kevesebb, mint Hajdúszoboszlót,! A gyulai fürdő látogatottsága megelőzte a régi fürdőváros Egert is! (1966ban 373 000 volt a fürdőzők száma Gyulán, az Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségének közlése szerint). Három városunk művelődési helvzete az iskolai tanulólétszám tekintetében megnyugtató, a múlt öröksége, hogy az iskolai végzettség arányai alacsonyabbak, mint a Dunántúlon. Elgondolkoztató, hogy 1962 végén az egy lakosra jutó könyvállományban Ózddal és Cegléddel együtt Orosháza volt a sereghajtó, a Szolnok és Hajdú-Bihar megyei városok is megelőzték. Békéscsaba e tekintetben kiemelkedő; ugyanakkor viszont azon megyeszékhelyek közé tartozik, ahol nincs felsőoktatási intézmény (4 ilyen város van az országban). Az egészségügyi ellátás a kötet adatai óta, az orosházi kórház működésbe lépésével, jelentősen megváltozott. Korábban a 10 000 lakosra jutó ágyszám tekintetében Orosháza volt a legrosszabb helyzetben. Gyula egészségügyi centrum jellege jól kidomborodik, a város a 6 leg118