Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

lehetnek, akik a nemzeti összefogás érdekében dolgoznak, viszont magas funkciókban, az ország vezető helyein akadnak olyanok, akiket, mint hazaárulókat a vádlottak padjára kellene ültetni." A németekre leadott revolverlövései 1944. március 19-én, vagy kivégzése napján a hadbíróság elnökéhez intézett szavai — „Nem kértem kegyelmet és nem is fogadnám el maguktól" — olyan mozzanatok, amelyeket kevésbbé mértéktartó szerző kihasználhatott volna idealizáló célzattal. A mű részletesen ismerteti Bajcsy-Zsilinszky cikkeit, levelezését, könyveit. Ezek alapján megismerkedünk nézeteivel, politikai állásfoglalásaival és eszméivel. Ezek az eszmék végső soron szinte végig a magyar nacionalizmus, a magyarság vezetésre hivatottságának a gondolata köré csoportosulnak. Bő idézetek igazolják, hogy milyen hatással volt rá Szabó Dezső szenvedélyes, túlzó nacionalizmusa. Meggyőződéssel beszél a magyarság „elsorvadhatatlan hivatás^ tudatáról", vallja, hogy jogunk van „hivatástudatunk gyakorlását", vezetésünket kiterjeszteni a Kárpát-medence többi népeire. Még 1943-ban is így nyilatkozik: „Azt már Szent István lürályunk elénk szabta: betölteni itt, Európa szívében a szív, a kiegyensúlyozó, a közvetítő, az elosztó szerepét." Ez az egyáltalán nem reális gondolkodás a magyarság jövőjéről és céljairól még akkor sem lehetett volna vonzó a Kárpát-medence többi népei számára, ha a területek „visszacsatolását" nem kísérték volna olyan disszonáns jelenségek a magyar uralkodó osztály részéről, amilyeneket a szerző is bőven említ. Apró, de jellemző ezek sorában a felvidéki magyaroktól a csehszlovák földreform során kapott földjeiket visszaperelni akaró Apponyl György gróf esete. Nem is beszélve az atrocitásoknak azokról a tömegéről, amelyek a Délvidéken történtek és szinte jóvátehetetlenül megmérgezték az ott együttélő népek viszonyát. A könyv erről szóló részében a szerző személyes élményeivel egészíti ki a 25 év előtti események döbbenetes képét. Bajcsy-Zsilinszky eszméi az ellenforradalmi Magyarország eszméi voltak, a szegedi gondolat, a fajvédelem jegyében fogantak és nemzeti tragédiába torkolltak. Ő meggyőződéssel szolgálta ezeket az eszméket, de volt erkölcsi ereje és bátorsága ahhoz is, hogy a tragikus következmények láttán eszméi ellenére cselekedjék: ezért csatlakozik a kommunistákhoz és velük harcol haláláig a magyar függetlenségért. Cselekedeteit csak lelkiismeretének a szava irányította. A könyv olvasása élmény az események tanúinak és megrázó dokumentum azok számára, akik csak könyvekből ismerhetik meg a két világháború közötti Magyarországot. (Kossuth kiadó, 1966.) DB. ZOMBIK MIKLÖS MAGYARORSZÁG (ŰTIKÖNYV) Panoráma — Bp., Medicina, szerk. lezárva 1965. szept. 30. Szép kiállítású, gazdag tartalmú könyv fekszik előttünk. Ez a 692 oldalas, 34, 75—A/5 ív terjedelemben (96 térképoldal + 96 oldal képmelléklet), megjelent munka egy ország minden szépségét, kincsét könnyed, viszonylag kisterjedelmű kézikönyv alakjában van hivatva összefoglalni, s egészében valóban szerencsés módon — ügyes szerkesztés, jó általános kép, vázlatrajzok, képek — oldja is meg feladatát. Nem szólhatunk e néhány sor terjedelmében a könyv minden előnyéről, értékéről, hibáiról sem; s talán méltatlan dolog is volna ennyi fáradságos gyűjtőmunka eredményét rövid pár szóval „elintézni": talán mi sem könnyebb, mint hibát lelni egy sok szorgalmat, verítéket követelő enciklopédikus műben — az effajta mű pozitívumaival sem lehet soha teljesen tökéletes! Mégis szólnunk kell — és komoly figyelmeztetéssel: ez kötelességünk! — a könyvnek legalább tájunkat érintő részeiről... Igen, ez a könyv — törekvései, a nagy anyagi áldozat, ünnepi külseje, általános belső értékei mellett — minden hibáját egyesíti azoknak a megyénkről szóló kiadványoknak, amelyek számos tiltakozásunk, vétónk ellenére, az elmúlt években idegenek tollából napvilágot láttak. Kifogásolható sok minden, ami benne van; méginkább az — ami nincs! Számos kisebb-nagyobb hiba, pongyola és helyte8* 115