Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

szemle A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI 1907—1918 Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete munkatársainak kutató, feltáró munkája újabb, szinte alig felbecsülhető, tudományos eredményé látott napvilágot a közelmúltban, az ismert MMTVD sorozatban. A dokumentum-forráskiadvány önma­gában is bizonyítja, hogy tudományos igénnyel szerkesztett központi kiadvá­nyok, források, szakbibliográfiák nélkül a történettudomány előrehaladása lehe­tetlen a különböző szinteken. Nem lehet­séges az adott kor vagy pedig adott ko­ron belül, — mint esetünkben is — a társadalmi, politikai osztályharc fő ere­jének, a munkásmozgalomnak alapos megismerése. Tanulmányozva az előt­tünk fekvő kötetet, — amely első része csak a megjelölt periódusnak — szembe­tűnő értékként jelentkezik a szerkesztők történelmi látásának komplexitása, sok­oldalúsága. Bizonyítéka ez annak, hogy történettudományunk, illetve kutatóink már kiküszöbölték a múlt némely hibá­ját. Hozzásegítve az olvasót ahhoz, hogy a munkásmozgalom adott szakaszáról ál­talában és a szociáldemokrata munkás­mozgalomról különösen reális képet al­kothasson magának. A dokumentumkötet további értékét látjuk abban is, amit nem mindig és nem mindenhol hangsúlyozunk kellőképpen, tudniillik azt, hogy az efféle összetett forráskiadványok nagy mértékben elő­segítik a helytörténetkutatást, a helytör­ténészek munkáját is. Ebben az össze­függésben is egyre jobban érzékelhető az országos történet és a helytörténet szükséges kapcsolata, összefüggése. Se­gítő viszony ez, amelyet igényelni kell, talán még fokozottabban is. Rátérve a kötet részletezőbb ismertetésére, éppen az előbbi gondolatot folytatnók abban, hogy a kötetben viszonylag kevés hely­történeti adattal, forrással találkozunk. Igaz ugyan, hogy nem ez az elsődleges feladata, de a komplexitás, a sokoldalú­ság ezt is fokozottabban követelné. A szemelvények kitérnek a szocialista mun­kásmozgalom akkori főirányát jelentő SZDP politikája mellett a kisebb szoci­alista vagy szocialisztikus áramlatokra is, mint pl. az anarcho-szindikalisták, a Mezőfi-féle újjászervezett szociáldemok­rata mozgalmakra, az Áchim-féle pa­rasztpárttal való kapcsolatra stb. A vi­déki szociáldemokrata pártszervezetek, egyletek életéről is kevés irat beszél, ha csak a vidéki szocialista helyi lapok né­hány cikkét nem számítjuk ide (pl. pécsi, győri stb. cikkeket). A kötet két fő szakaszra oszlik: Az el­sőnek tartalma: a szociáldemokrata mun­kásság tömegmozgalmai a koalíciós kor­mány időszakában 1907—1909. Közvet­lenül is és közvetve is talán ebben a pe­riódusban tanulmányozható a bennünket közelebbről érdeklő agrárkérdés. Igen figyelemreméltó az a dokumentum, amely az SZDP 1908-as agrárprogram-terveze­tét tárgyalja. Az SZDP leszögezte: „a föld magántulajdonának megszüntetését is végcéljának tekinti", de fontosnak tartja a mezőgazdaság gyakorlati prob­lémájával való foglalkozást is. Értéke­sek azok a dokumentumok is, melyek az SZDP elméleti állásfoglalásait tükrözik 1908—1909 között. Az utóbbiak a fajel­méletről, a revizionizmusról és a refor­mizmusról szóló hivatalos szociáldemok­rata véleményeket összegezik. A kötet második nagy fejezete: a szociáldemok­rata munkásság harca a munkapárti kor­mányok idején az általános, titkos vá­lasztójogért és a háborús készülődés el­len 1910—1914. Ebből a szociáldemokrata 8 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom