Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

íalja többek között az udvariasságot, a tisztaságra, a szépségre való törekvést, a helyi értékek megbecsülését, azok védelmét, ismeretét, propagálását; egyszóval a városszeretetiiek aktív, építő tulaj donság-vonásainak erősödését. A közismert idegenforgalmi helyek előnyben vannak a most indulókkal szemben. Az idegenforgalmi tevékenység e helyeken már hagyományokkal rendelkezik. A lakosság már közvetlenül is látja anyagi előnyeit, a nagy forgalom kialakította a helyi értékek megbecsülését, védelmét, sőt a meglevő idegenforgalmi értékek szaporítására, fejlesztésére való önkéntes törekvést is. Sokkal nehezebb a helyzet azokon a helyeken, ahol csak most kezd kialakulni, gyökeret ereszteni egy idegenforgalmi mozgás-áramlat. Az eszközlendő befektetések egy része csak hosszabb távon térül meg, kihasználtsági fokuk is ingadozó még, a lakosság pedig lassan, csak szerény fokozatossággal észlelheti a közvetlen anyagi hasznot. Gyakorlatra kell szert tennie a vendéglátás vonatkozásában — gondolva itt a kereskedelemre, a vendéglátó egységekre is. Gyakorlat kell ahhoz is, hogy a helyi értékeket, idegenforgalmi látványosságokat stb. úgy tudják propagálni, hogy az ne keltsen visszatetsző kérkedést, de ugyanakkor túlzottan szerény se legyen. Békés megye Magyarország idegenforgalmi térképén egészen a legutóbbi időkig fehér foltként állott. Jelenleg is csak kontúrjaival szerepel e térképen. Ez azonban már azt jelenti, hogy a mozdulatlanság állapotából kilendült. A fejlődés üteme és iránya nagyrészt a megye lakosságán — beleértve a vezetőket és aktivistákat, akiknek szerepe különösen jelentős e vonatkozásban — múlik. Békés megye rendelkezik olyan értékekkel, amelyek máris idegenforgalmi vonzást gyakorolnak. Ezek az értékek tervszerű munkával kerültek az idegenforgalmi érdeklődés látómezejébe. Ilyenek Gyulán a vár, a Várfürdő, a történelmi tárgyi emlékek, az egyre színvonalasabb nyári kulturális rendezvények, különösen a várjátékok és az egyre több külföldit vonzó Nyári Eszperantó Egyetem; Orosházán Gyopáros-fürdő, Szarvason az arborétum, a HoltKörös stb. Nemcsak túlzott szerénység, de a valóság tagadása is lenne azt állítani, hogy Békés megye idegenforgalmi lehetőségei ezzel kimerültek. Kevés olyan jelentős település van a megyében — ha egyáltalán van — amely ne tudna valamilyen, az idegenforgalom szolgálatába állítható értéket, lehetőséget felemlíteni. A növekvő bel- és külföldi idegenforgalom parancsolóan írja elő, hogy minden számba-jöhető adottságot vegyünk számba, rangsoroljunk, s ezek alapján készüljön el egy olyan átfogó, egy egész tájegység idegenforgalmi fejlesztését célzó megalapozott terv, amely hosszabb távra megszabja a fejlesztés irányát és helyeit. Dicséretes kísérletek már történtek erre, miként egy társadalmi intézőbizottság létrehozására is. Az első néhány tétova lépésnél, sajnos, nem történt egyéb. A feladat megoldásának újra neki kell vágni. Ezzel megyénk Idegenforgalmi Hivatalának is segítséget tudunk adni, és elősegíthetjük városaink, községeink tervszerűbb, átgondoltabb olyan jellegű fejlesztő-munkáját, amely az idegenforgalmat is eredményesebben szolgálhatja. Mindez — a felméréstől kezdve, a fejlesztési terveken keresztül a megvalósításért folyó erőfeszítésekig — csakis az érdekeltek cselekvő közreműködésével, a vélemények alapos kicserélésével valósulhat meg. Ez az útja annak, hogy Békés megye intenzíven bekapcsolódhasson az ország idegenforgalmi vérkeringésébe. ENYEDI G. SÁNDOR 94