Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 2. szám - Dr. Árvay József: A fiatalkorúak bűnözése Békés megyében
lopott el. Ezt megelőzően betörés útján behatolt szülei lakásába és onnan nagyobb összegű pénzt lopott. Ennek a szülői magatartásnak az ellenpólusát lehetett tapasztalni Fk. Cs. F. ügyében. Ez a fiatalkorú példás magatartású gyerek volt, a szüleinek és iskolai nevelőinek mindenben maradéktalanul szót fogadott. Észlelhető volt a szülők túlzottan szigorú nevelése, különösen az apáé. A fiatalkorút sehova nem engede, tanulás után részére pihenőt nem adott, és több alkalommal olyan kijelentést tett a 15 éves gyerek előtt, hogy ha bizonyítványa nem lesz tiszta jeles, „agyonüti". (Természetesen a szülőnek ezt a kijelentését nem szószerint kell érteni.) A fiatalkorú bizonyítványa négyes lett, emiatt nem mert hazamenni, megszökött és tiltott határátlépést kísérelt meg. b. A primitív családi körülmények, elmaradott tudati és szociális viszonyok kriminogén hatása közismert. Fk. K. J. egy kis községben lakott, több gyermekes szülők gyermekeként. A szülők rendkívül elmaradott emberek voltak, ezenkívül az anya erkölcstelen életet is élt. Az anya életmódját a gyerekek — két fiú gyerek volt és három kislány — figyelemmel kísérték, akik egy nagyobb heverőn együtt aludtak. A fiatalkorú terhelt rendszeresen megleste anyja szexuális magatartását, ennek pedig az lett a következménye, hogy az egyik húgán erőszakos nemi közösülést követett el, a másikkal pedig fajtalankodott. A fiatalkorú terhelt is rendkívül elmaradott volt, az általános iskolának csupán két osztályát végezte el. A legközismertebb erkölcsi fogalmakkal sem volt tisztában. Az anyánál ugyanez volt észlelhető. c) A kettős nevelés, amelynek magatartásbeli következményei a pedagógusok előtt közismertek, ugyancsak szerepel a fiatalkorú bűnözés okai között. A kettős nevelésnek egy kirívó példáját a következőkben közölhetem: Fk. E. D. apja az egyik vallási szektának a Drédikátora volt, és betegesen vallásos elvek szerint élt, amit a gyerekeitől is megkövetelt. A fiatalkorú terhelt nem kívánta átvenni apja vallásosságát. Emiatt az apa és a fiatalkorú között éveken keresztül viták voltak, amelyek az apa részéről tettlegességig is fajultak. Ebben a szituációban a fiatalkorú teljesen elvadult és az iskolában is tűrhetetlen magatartást tanúsított. Végül bűncselekményeket követett el: betöréses lopást, lopásokat, erőszakos nemi közösülést. A fiatalkorú terheltből visszaeső bűnöző lett. d) Az úgynevezett rejtett kizsákmányolás egyre ritkábban fordul elő, mint bűnözést kiváltó tényező. Ha nem is gyakran, de még napjainkban is előfordul, hogy fiatalkorú munkaerejét akár a szülők, akár mások lelkiismeretlenül kihasználják, azaz a fiatalkorút kizsákmányolják. Fk. P. L. egy parókián dolgozott, ahol az alkalmi munkákat végezte el. Mivel több hónapi munkavégzés után sem kapott fizetést, betört a parókiába és onnan nagyobb összegű pénzt lopott el. A fiatalkorú nem érezte magát bűnösnek, cselekményének törvényellenes jellegét nem tudta felfogni és azt hangoztatta, hogy a munkabérének megszerzése érdekében követte el a betörést. e) Az alkoholizmus és a munkakerülés bűnelkövetésre ösztönző hatása mindenki előtt közismert. Ezek az okok a felnőtteknél is gyakran szerepelnek motívumként, azonban fiatalkorúak vonatkozásában bűnelr 4.7
