Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 2. szám - Dr. Farkas József: A Várkonyi-mozgalom Békés megyében a századforduló idején
államformát el akarja törölni és a népszövetség híve, s mint jelöltnek joga van álláspontját képviselni. Ezzel szemben érvként az elnök csak Várkonyi addigi büntetéseit tudta felhozni. A tanúkihallgatás során először a vád tanúit hallgatták ki, a tanúvallomások elmarasztalták Várkonyit, de ő ügyesen azokat keresztkérdésekkel megzavárta és bizonytalanná tette. Várkonyi tanúi ezzel szemben mellette vallottak. „Szépen, oktatóan beszélt, de hogy lázított volna, az hazugság. Nem volt abban kérem szeretettel egy makulányi lázítás sem" — mondták. A vád 12 tanújával szemben 31-en vallottak Várkonyi mellett és még újabb 22 tanú állt készenlétben, hogy mellette tanúskodjék. A per beszédében Tóth Ferenc ügyész Várkonyi tanúival szemben a 12 „inteligens" tanú vallomását vette figyelembe. Ezt követte Várkonyi védőbeszéde, amelyben a felmentését kérte. Végül is nagyszerű prókátori működésének következtében kénytelenek voltak 1 hónap fogházbüntetés kiszabásával megelégedni. Az ügyész súlyosbításért, Várkonyi pedig törlésért fellebbezett. Az ügyet áttették a nagyváradi táblához. A perek után újra sikerült a hatóságoknak a független szocialista mozgalmat visszaszorítani. Ez már megmutatkozott a Független Szocialista Párt 1903. január 11-én megtartott bácsszenttamási kongresszusán is. Várkonyi ugyan ezen a kongresszuson még résztvett, de meglehetősen tartózkodóan viselkedett. Ez a tartózkodás bizonyára nemcsak az üldöztetések és büntetések egész sorából következett, hanem abból is, hogy a független szocialisták megfélemlített, meggyötört, kiábrándult, kiutat nem találó csoportja az ideális anarchizmus és a krisztusi szeretet, erőszaknélküliség eszközében kereste a bajok orvosszerét. A független szocialisták 1903 márciusában a kisgazdák számára is lapot adtak ki, Kisgazda címen, Gyomán. A Kisgazda helyesen hangsúlyozta az első számában, hogy a „kisgazda közönség"-nek a munkássággal kell összetartania, „s ha nem tud a munkássággal összetartani, ő vallja kárát, mert neki van vesztenivalója"/' 3 Tervbe vették egy kisgazda kongresszus összehívását is, de ehhez nem volt elég erejük. Az 1904-es mezőberényi kongresszuson tovább érződtek a hanyatlás jelei. Ugyan még 19 helység 46 küldöttje jelent meg, de szinte fejetlenség uralkodott, a pártnak nem voltak vezetői sem. Ez a kongresszus ismét foglalkozik a program kérdésével, a ceglédi programot fogalmazzák át ugyan, de igen lényeges kérdésekben változtatják meg. Különösen a földek bérbeadásának és kisajátításának a kérdésében veszít a program radikalizmusából. Napi követelések terén egy radikálisnak látszó, de valójában naiv javaslatot fogadtak el, hogy ahol 100-nál több arató dolgozik, ott a tulajdonos kapja a termés 1/10-ét. 4 4 Várkonyi István 1904 februárjában kezdi meg a Budapesten rászabott büntetésének a kitöltését. Közben a nagyváradi tábla márciusra tűzte ki a gyulai ítéletet megfellebbező tárgyalást, ezen Várkonyi természetesen nem jelenhetett meg, de nem jelent meg ügyvédje, Eötvös Károly sem. Itt, az enyhítő körülményeket figyelmen kívül hagyva, a büntetést felemelték 8 hónapra/* 5 Ezután, még ez év nyarán, a Földmívelő is megszűnt, a független szocialista mozgalom pedig teljesen összezsugorodott Békés megye néhány helységére. Ezek a szervezetek talán végleg eltűntek volna, ha 16