Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Ferenc: 120 éves a nyomdászat Békés megyében (A szarvasi Réthy nyomda alapítása)
feliratot a császárhoz a sajtószabadság ügyében, s a többi megyét is kérjék fel ennek támogatására. A hosszadalmas, kissé a zavarosságig ékeshangú kérelemből az derült ki, hogy Simonnak Pesten összetűzései voltak a cenzúrával, egy munkájának megjelenését elgáncsolták s emiatt anyagilag tönkrement. A beadványból azt is megtudhatjuk a tartalmi elemzés révén, hogy Simon a fővárosban magáévá tette a haladó ifjúsági és nemzeti mozgalom célkitűzéseit. Keményen ostorozza a zsarnokság minden formáját. A kérvényt a megyei közgyűlés támogatólag fogadta ugyan, felterjeszteni azonban nem merte. 11 Simon többszöri sürgetésére még 1846-ban is úgy döntöttek, hogy felirat helyett az országgyűlésen szorgalmazzák majd az ügyet — ha ott felmerül. 12 Mint a kérelmek hangneméből, stílusából kiderül, Simon István eléggé szertelen ember lehetett, s nem alaptalanul említi egy-két feldolgozás, hogy „bolondos" volt egy kissé. Ez azonban keveset von le az általa indított kezdeményezés érdeméből. A megindulás után a Réthy nyomda számos írását jelentette meg, s egyéniségét voltaképpen Vajdáék köréhez kell sorolnunk. Az eredményes második kérelem A két Réthy testvér 1845 őszén megújította a korábban sikertelen beadványt, mostmár a megyei közgyűlés támogatásával. Megkönnyítette a dolgukat, hogy ekkor már a megyénél dolgozott Szakái Lajos, Petőfi barátja, mint aljegyző és levéltáros. Az 1845. október 15-én tartott megyei közgyűlés elhatározta, hogy a nyomdafelállítás tervét támogató feliratot intéz a Helytartótanácshoz. A petíciót Szakái Lajos fogalmazta meg, lelkes szavakkal ecsetelvén „ ... a vallás, az iskolai ügy, a művelődés s egy szóval a köz jó és haladás érdekében olly üdvös vállalat. . ." szükségességét. 1 3 A kérelem ismét elindult a már ismert hivatalos útra. 1846. február 6-án küldték el Nagyváradra. Lonovics püspök újra Csornák Emánuel szentandrási plébánostól kérte a részletes véleményt. Csornák 1846. május 10-én (figyeljünk a dátumra: Kerek három hónappal Vajda Péter halála után!) igen alapos és terjedelmes összeállítást 1''* terjesztett fel a püspökhöz, számos okot sorakoztatva elő a nyomdafelállítás mellett, jRéthyék kérelmének támogatására. Homlokegyenest ellenkezve két évvel korábbi saját állításaival, az aljábbiakra hivatkozott: Állítólag már félévszázaddal korábban engedélyt kapott nyomda létesítésére Boczkó Dániel szarvasi lelkész. 1 5 Békés és Csongrád megyék nagy fejlődése (örökváltságos mezővárosok), a szarvasi főiskola, a tankönyvszükséglet (minden iskolának külön tankönyve volt) stb. sürgeti a tipográfia megindítását — hagoztatta Csornák. A továbbiakban olyan lelkesen ír arról, hogy a táj szellemi életének fellendítése, továbbá a magyarosodás terjesztése a sajtó útján ezen a szlovák vidéken milyen fontos, hogy az ember alig hinné, mit állapított meg 1844-ben! Véleményét az alföldi iparfejlesztés és a honi iparpártolás támogatásával és a Réthy testvérek kiválóságának dicséretével zárta be! A szentandrási plébános pálfordulását alig lehet mással magyarázni, mint fentebbi feltételezésünkkel. A többi hivatal, alulról felfelé haladva, egyöntetűen Csornák feltűnően kedvező véleményére alapozta javaslatát. A nagyváradi kerületi tanügyi főigazgató, azaz a püspök, 1846 júniusában támogató jelentést tett a Helytartótanácshoz, a Könyvbíráló Főhivatal szintén csatlakozott s elfogadta a Helytartótanács is. A végső szó kimondására 1846. szeptember 13-án indították 119
