Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - KIÁLLÍTÁS - Dr. Gazdag László: Régi Békés megyei térképek

söktől a Marosig és Tiszáig elterülő széles, alföldi tájon térképezett Olyan nagyszabású térképet is készített, mely alapján túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kora átlagos színvonalát messzemenően túlhaladta. Tudása lényegesen felette állt az 1782—1786-os években e területet térképező osztrák és cseh katonamérnökökének, akik sok helyen és gyakran csak felszínes és elkapkodott munkát végeztek. Vertics Józsefnek csak egy térképe jelent meg sokszorosításban, a Görög-Kerekes Magyarország megyéinek térképeit tartalmazó atlaszában, mely réznyomatként, kézzel színezve látott napvilágot. Viszonylag keveset tudunk Paulovics Andrásról, aki Vertics kortársa volt. Noha több részletes helyszínrajzi térképet készített, munkásságáról átfogó képet nem tudunk kialakítani. Legszebb alkotását mint uradalmi mérnök, az egykori Harruckern-uradalom birtokterületéiről készítette. Ez a térképe Szentestől Gyuláig, Szeghalomtól Kígyósig és Orosházáig az egész Körös vidéket szinte összefüggően ábrázolja. A térkép olyan sok helynév, határ és dűlőnév adatát tartalmazza, hogy az e területről szóló helytörténeti-földrajzi vonatkozású igényesebb feldolgozás nem is nélkülözheti e térkép tanulmányozását. Vertics Józseffel együtt említhetjük Halácsy Miklós nevét is, aki a legnagyobb magyar vízimérnök Huszár Mátyás felügyelete mellett a Duna, majd a Tisza felméréseinél, később Szeged város mérnökeként dolgozott és több Békés megyei településről is készített térképet. Említést kell tennünk még Baltazár Mátyásról is, akinek 4 térképe szerepelt ezen a kiállításon. Mind a négy térkép szülővárosa Szarvas bel- és külterületét és a szarvasi határ egy-egy részét ábrázolja. Baltazár Mátyás nagynevű elődeihez hasonlóan nemcsak a Békés megyei tájakon dolgozott, hanem az ország más részein is, kéziratos térképei több gyűjteményben lappanganak. A kiállításon szerepelt többek között Kerekes József legszebb munkája, mely Békés város belterületét ábrázolja. Békéscsaba nagyméretű, mintegy 2x1,5 m nagyságú városképe olyan részletes ábrázolást mutat, mely nélkül a város fejlődését, térbeli növekedését nem is tudnánk pontosan nyomonkövetni. A kiállítás rendezői a bemutatott régi térképeket úgy válogatták ki, hogy azok a megye csaknem mindegyik jelentősebb települését ábrázolják. Tekintettel arra, hogy Békés megye területét, településeit ábrázoló régi kéziratos térképekről teljes, átfogó képet még nem tudunk adni, hiszen régi kéziratos térképek nemcsak a Gyulai Állami Levéltárban, hanem az ország más, de még külföldi gyűjteményekben is megtalálhatók. Távlati vonatkozásban érdemes lenne összegyűjteni a megye területét és településeit ábrázoló régi kéziratos térképek adatanyagát és azokról filmfelvételt készíteni. Egy ilyen kis filmarchívum elősegítené azt, hogy a sokfelé lappangó régi térképek legalább együtt lehetnének, és a mindinkább kibontakozó honismereti és helytörténeti kutatások és feldolgozások számára is kellő forrásanyag állna rendelkezésre. Ezzel a kiállítással a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeum és a Gyulai Állami Levéltár, a helybeli ismeretterjesztésen túlmenően, más hasonló vidéki intézmények részére is példát mutatott. dr. gazdag laszlo 114