Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Csomós István: Békés megye mezőgazdaságának fejlődése, struktúrája a II. ötéves terv időszakában (1961-65)

A mezőgazdasági nagyüzemek mellett az árutermelésben igen nagy szerep jutott a háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságoknak is. A felvásárolt %-át ezek a gazdaságok adták. A felvásárlás növelése a III. ötéves terv időszakában is fontos feladatként jelentkezik. A tervidőszakban a megye mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodása, termelési és vezetési színvonala igen sokat javult. 1965. XII. 31-én 2783 millió forint értékű állóvagyonuk volt, az 1960. évinek több mint két és félszerese. 1965 év végén a termelőszövetkezetek forgóeszköz ellátottsága 1228 millió forint volt, ez az 1960 évinek csaknem kétszerese. Mindezek mellett nőtt a tsz-tagok közösből származó jövedelme is. Míg 1960-ban az egy dolgozó tagra eső részesedés a megye termelőszövetkezeteiben 9974 Ft volt, addig 1965-ben 14 480 Ft-ra emelkedett. Ezek a számok csak a közösből származó jövedelmet mutatják, nem tartalmazzák a háztáji gazdaságok jövedelmét, mely ez időszakban szintén emelkedést mutat. A közösből származó jövedelem egy munkanapra számított összege: A gazdálkodás egészét figyelembe véve a fejlődés arról tanúskodik, hogy megyénk közös gazdaságai a második 5 éves terv időszakában a kedvezőtlenül ható tényezők (időjárás, száj- és körömfájás, belvíz, árvíz) ellenére szép eredményeket értek el. A megye termelőszövetkezeteinek ismertetett fejlődése mellett említést kell tenni a jelenleg is fennálló differenciáltságról. Meg kell jegyezni azt, hogy a termelési és a gazdálkodási színvonal növelésének feltételei már a közös gazdaságok alakulásakor sem voltak azonosak. Az elmúlt években további számos tényező játszott közre abban, hogy a fejlődés üteme a termelőszövetkezetek egy részében nem kielégítő. A föld nem egyforma termőképességén túl, vezetési, eszközellátottsági, közgazdasági és egyéb problémák okozták a nem egyenletes fejlődést. Mintegy 20—22-re tehető azon tsz-ek száma, amelyeket a gazdálkodási eredményük alapján a meg nem erősödött közös gazdaságok közé sorolunk. Ezen termelőszövetkezetekben a termelési eredmények jóval alatta maradnak a megyei átlagnak. Ez kihat a jövedelem alakulására is. Akad bőven tennivaló. Az állam igyekezett és ezután is ad kellő segítséget, de emellett feltétlenül szükséges az, hogy a tsz-tagság egyre határozottabban követelje a vezetés színvonalának emelését, és a közös munkában való részvétel érdekében is a szükséges erőfeszítéseket tegye meg. Megyénk mezőgazdaságának eddigi eredményei is a párt és a kormány politikájának helyességét bizonyítják, és azt mutatják, hogy a parasztsávágómarhának vágósertésnek baromfinak tojásnak 34, 32, 35, 78 1963-ban 1965-ben 59 Ft 67 Ft volt. 9