Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - HÍREK

tartotta a nagy számban összegyűlt hallgatóság előtt. Sass Elemér egyetemi adjunktus, az Iskola­televízió előadó tanára Rezgések és hullámok című kísérletes estjén az előadóterem valamennyi technikai lehetőségét felhasználta, jó példáját adva a bőven szemléltetett, korszerű természet­tudományos előadásnak. A megnyitó ünnepségen az ország különböző részeiből összegyűlt részt­vevőkön kívül jelen voltak a szovjet és a csehszlovák társulat képviselői is. Képünkön: dr. Ortutay Gyula, a TIT Országos elnöke átadja a Társulat oklevelét dr. Mucsi Imrének, a TIT járási elnökének. Kép és szöveg: HURSÄN GYÖRGY MEGJELENT AZ „OROSHÁZA TÖRTÉNETE ÉS NÉPRAJZA" Több mint öt év munkájának eredményeként 1965. utolsó heteiben, két vaskos kötet hagyta el a sajtót. A nagy érdeklődéssel várt monográfia 37 szerző - köztük számos, országosan ismert kutató, két Kossuth-díjas, tizenhét kandidátus - közös erőfeszítése nyomán született. A példás szellemű, népes kollektíva szétágazó tevékenységét Nagy Gyula, az orosházi Szántó Kovács Múzeum igazgatója, a neves néprajzkutató fogta össze szerkesztőként. A közel 2000 oldalra terjedő, ízléses kiállítású, gazdagon illusztrált monográfia a felsza­badulás óta eltelt két évtized legkiemelkedőbb helytörténeti és néprajzi alkotása Békés megyében. Arányai, tudományos elmélyültsége, eredményei, az oktatásban és az ismeretterjesztésben való felhasználhatósága vidéki viszonylatban úttörővé teszik. Hasonló, nagyszabású monográfiát tud­tunkkal Győrött, Miskolcon és másutt is terveznek, a megjelenésig azonban ezek még nem jutottak el. A városi tanács áldozatkészségéből nyomdafestéket kapott „Orosháza története és néprajza" részletes szakmai bírálatára ez alkalommal terjedelmi okokból sem vállalkozhatunk, néhány fen­tosabb fejezetére azonban ehelyütt is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Az I. kötet elsőként nyújt összefoglaló képet - többek között - az Orosháza környéki olajkutatások geológiai ered­ményeiről, részletesen tárgyalja a város területének régészeti leleteit, a legutóbbi ásatások anya­gának felhasználásával. Az 1744-ben alapított, mai Orosháza történetében az utolsó 120 év históriája kapta a legnagyobb teret, bőséges, eredeti levéltári és nyomtatott forrásanyag feltárá­sával. Nagyobbrészt itt olvasható először az 1837-es zsellérlázadás, az 1848-as földfoglalás, az 1863-as ínségmegmozdulás, az agrárszocialista szervezkedések, a Horthy-korszak illegális kommu­nista mozgalmai, a város kulturális múltjának története, itt nyert először rendszeres, átfogó föl­dolgozást, az eddigi mozaikok, résztanulmányok helyett. A kötet erényei közé tartoznak a gazda­ságtörténeti fejezetek is. A város néprajzát tartalmazó II. kötet az orosházi népélet minden területét felöleli. A néprajztudomány országosan nagy erőfeszítéseket tesz a nagyüzemi mezőgazdaság győzelmével máról holnapra kivesző gazdálkodási módszerek, a népi termelési technika tudományos meg­örökítése érdekében. A monográfia szóbanforgó kötetének gerincét a hagyományos orosházi földművelés, állattartás, építkezés, táplálkozás, népviselet, szokásanyag, paraszti világkép forrás­értékű leírása adja. Ez az első monográfikus földolgozás egy nagyobb település népéletéről az Alföld déli felében. Az 1891-es orosházi véres május elseje 75. évfordulójának programjába illesztve, 1966 tavaszán kerül sor a monográfia megvitatására. Ez alkalommal az arra felkért, neves szakemberek behatóan elemzik majd a munkát. A részletesebb bírálatra antológiánk is vissza kíván térni a későbbiek folyamán. (Sz. P.) 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom