Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - Dr. Bakó József: A dolgozók munkahelyi védelme és kártérítési igénye

. tárgyaiban, vagy a nála levő egyéb dolgaiban keletkezett, továbbá az olyan költségeit és kiadásait, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek. (Orvosi vélemény szerint szükséges feljavított élelmezési költség, az otthoni ápolással járó többletköltség, szállítási költség, stb.) és végül az egyéb indokolt költségeket és kiadásokat (pl. az vele közös háztartásban élők indokolt beteglátogatási költsége stb.) - A dolgozó halála esetén a vállalat a hozzátartozóknak az elvesztett tartás erejéig - de csak ráutaltságuk mérvének megfelelően - köteles kártérítést fizetni, valamint ezenfelül a sérelem folytán felmerült indokolt költségeiket (pl. temetkezéssel kapcsolatos különböző költségek: egyházi temetés, sírhely, gyászruha stb.) is köteles megtéríteni. - Ha a jövedelemkiesés, illetve a költség, vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani. - A dolgozó rendkívüli munkateljesítménnyel elért keresetéi viszont figyclmenkívül kell hagyni. - Gyakran lehet találkozni a vállalat által elfoglalt olyan állásponttal, hogy amennyiben a károsult dolgozó részéről vétkes közrehatás van, a teljes jövedelem al-pulvételével kell a közrehatás arányának megfelelő megosztást eszközölni és ha az ekként jelentkező összeget eléri, avagy éppenséggel meghaladja a társadalombiztosítási szolgáltatás, valimint a megmaradt munkaképesség hasznosításával elért kereset, a vállalat fizetni nem kötele; (pl. 2000 Ft átlagkeresettel rendelkező dolgozó ;o%-os közrehatása folytán csupán 1000 Ft kárt igényelhet és miután társadalombitosítási szolgáltatás címen 1200 Ft-ot kap, a vállalat szerint jogszerű igénye nincs). Ez a vállalati álláspont és gyakorlat helytelen, mert a baleset előtt elért teljes jövedelemből előbb levonásba kell hozni a társadalombiztosítási szolgáltatás összegét, valamint a baleset utáni munkaképesség mellett elért keresetet és a maradvány vonatkozásában kell a közrehatás arányának megfelelő kármegosztást eszközölni. Ezt mondja ki a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a 889. nzámú állásfoglalásában (Bírósági Határozatok 196;. cvf. 8. szám). A most elmondottakat a következő példa világítja meg: A dolgozó baleset előtti keresete 2000 Ft volt. a balesettel kapcsolatos munkaképesség-csökkenése 40%-os és ennek megfelelő jelenlegi keresete pedig 1200 Ft. Kárként havi 800 Ft jelentkezik. Ha társadalombiztosítási szolgáltatást is kap, havi 300 Ft-ot, a kára havi ;oo Ft. A kármegosztást ezen összegek alapulvételével kell eszközölni és 50%-os vétkes közrehatás esetén az említett összegek felére, tehát előbbi esetben 400 Ft-ra, utóbbi esetben pedig havi 250 Ft-ra támaszthat jogszerű igényt. - Már említés történt arról, hogy a dolgozó a sérelmet követően megmaradt munkaerejét köteles hasznosítani. Ezzel kapcsolatosan a 33/1963. (XII. 3.) Korm., valamint a 71965. (X. 8.) F. M. sz. rendeletek i./ Um, Laleici és foglalkozási betegség, valamint meghatározott munkakörben gümőkor miatt csökkent munkaképességű dolgozók, illetve termelőszövetkezeti tagok védelméről tartalmaznak rendelkezéseket. Kimondja, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozók (tsz-tagok) foglalkoztatását az egészségügyi állapotuknak megfelelő munkakörben és munkafeltételekkel a vállalat (tsz) biztosítani köteles. Dr. Bakó József 29