Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről

rint „burkoltan és alattomban a munkás nép kedélye és hangulata még ma is izgatott, s fenyegetődző nyilatkozatok előfordulnak." Éppen ezért csak augusztus végére javasolta a katonák elvonultatását. így is történt: Apácáról augusztus 17-én, Kovácsházáról pedig csak szeptember 11-én vonták vissza a katonaságot/'

1 Ezzel egyidőben a legnagyobb éberségre utasították az elöljáróságokat: Az esetíeg újra felbukkanó szervezkedés legcsekélyebb jeleit is azonnal jelenteniök kellett. A bevezetőben már részletezett okok miatt 1891 június végére a hatósági terror Csanád megye keleti felében megfojtotta az agrárszocialista mozgalmat. A volt mezőkovácsházi és battonyai járások mezei munkásai később már nem tudtak nagyobb mértékben bekapcsolódni a földmunkásmozgalomba, egészen az 1906-os nagy aratósztrájkokig, amikor e vidék szegénysége ismét kitűnt a harcokban. Az 1891. évi szervezkedési törekvések — bármilyen kezdeti jellegűek voltak is — fontos és megörökítést érdemlő mozzanatot jelentenek a magyar agrárproletárság küzdelmei sorában, hiszen 1891-ben a Viharsarok földmunkásainak szervezkedése az országos mozgalom fő erejét, lényegében egyedüli erejét jelentette. DR. SZABÓ FERENC JEGYZETEK 1. Az eddig megjelent történeti irodalomban az Itt részletesen feldolgozott témáról az alábbiak írtak néhány sort: Földmunkások és szegényparasztok mozgalmai Magyarországon 1848—1948. Szerk.: Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán. I. köt. Bp. 1962. 188—189. A vonatkozó részt Simon Péter írta, aki 1953-ban megjelent munkájában (A századforduló földmunkás és szegényparaszt mozgalmai) is említést tesz a csanádapácai és mezőkovácsházi vonatkozásokról. Néhány dokumentumot közölt területünkről a Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai II. köt. (Bp. 1954. Ezután: MTVD.); Miklya Jenő: Csanádapáca. Adatok a község történetéhez, földrajzához, néprajzához. Csanádapáca, 1962. 60—62. Érinti témánkat: Oltvai Ferenc: A battonyai zendülök pere. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, Orosháza, 1960. 176—177. Höhn József: A Viharsarok településviszonyai és első mozgalmainak sajtóvisszhangja. Békéscsaba, 1965., Höhn József: Felkelés Battonyán 1891-ben. Battonya, 1966. Battonyai füzetek 9. sz. 2. Fő nyersanyagforrásunkat a Szegedi Állami Levéltárban (ezután SZAL) őrzött mezőkovácsházi járási főszolgabírói iratok jelentették, amelyekre alább pontosan is hivatkozunk. A vonatkozó Csanád megyei főispáni és alispáni iratokat éveken át hiába kerestük, időközben eltűntek, illetve az alispáni iratok 1966 nyarán kerültek csak elő (7834/1892. alapszám alatt, együtt). Áttanulmányozásukat elvégeztük, de témánk szempontjából új adatokat nem találtunk. A főszolgabírói iratok egyébként a legjobb források közé tartoznak, mert bennük az egykorú események sok olyan apróbb részlete is megtalálható, melyeket a főszolgabíró nem jelentett tovább, s így azok sem az alispáni, sem a belügyminiszteri iratokban nem fordulnak elő. 3. A századvégi birtokviszonyok megrajzolásánál egyéb híján saját kutatásunkra kellett hagyatkoznunk: Szabó Ferenc: Mezőkovácsháza környéki részesmunkások szerződései az első világháború előtti évtizedből. Emlékkönyv Mezőkovácsháza alapításának 150. évfordulójára. Szerk.: Dankó Imre. Mezőkovácsháza. 1964. 94—95. A telepesközségek korábbi viszonyaira, nézve vö. Miklya Jenő: i. m.. Höhn József: i. m.. Oltvai Ferenc: Mezőkovácsháza község telepítése és fejlődése 1814—1849. Emlékkönyv ... i. m. 22—92., Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az úrbéresltésért 1816—1849. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1963—64. Orosháza, 1965. 19—72., Gyimesi Sándor: A telepítvényes falvak „felszabadulása". A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Szerk.: Szabó István. Bp. 1965. I. köt. 154—206. Takács Lajos: Dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. 4. Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat, 2. köt. 1900. évi népszámlálás II. Bp. 1904. 678—679. 5. Néhány fontosabbra külön is hivatkozunk: Maros, 1891. május 24., Csanád vármegye 14